Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 67 jegyzéshez szükséges elméleti képzett­ség megszerzése után legalább tíz évet töltött közszolgálati alkalmazásban fo­galmazási szakban és akivel szemben a 32. §-ban megállapított kizáró ok nem áll fenn. 32. §. Nem lehet megválasztani a kamarai tagot a választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyű­lési kiküldötté és a helyi bizottság tag­jává, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságá­nak tagjává, úgyszintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet köz­gyűlésének kiküldöttévé és nem lehet jelölni a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsá­nak s az egységes bírói és ügyvédi vizsga­bizottságnak tagjává azt a kamarai tagot, aki bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy nyereség­vágyból elkövetett vétség miatt előze­tes letartóztatásban, vizsgálati fogság­ban van, vagy akit ilyen büntetendő cselekmény miatt vád alá helyeztek, vagy aki ellen a büntetőbíróság ilyen cselekmény miatt főtárgyalást tűzött, vagy akit a büntetőbíróság nem jog­erősen hivatalvesztésre (1878 : V. t.-c. 55. §.), vagy az ügyvédség elveszté­sére (1878 :V. t.-c. 484. §-a) ítélt, vagy akit a fegyelmi bíróság nem jog­erősen pénzbírságra, felfüggesztésre vagy elmozdításra (110. §.) ítélt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesz­tett (147. §.), továbbá az ítélet jogerőre emelkedése után büntetőbíróság ítélete esetében az ítélet jogerőre emelkedését, hivatalvesztés megállapítása esetében a hivatalvesztés hatályának megszűné­sét követő tíz év alatt, fegyelmi bíróság ítélete esetében a 112. §-ban meghatá­rozott időtartam alatt. 33. §. Nem működhetik a kamarai tag, mint a választmány tagja, a tiszti­kar tagja, képviseleti közgyűlési kikül­dött vagy a helyi bizottság tagja, a ka­mara fegyelmi bíróságának vagy Össze­férhetetlenségi bizottságának, úgy­szintén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésének kikül­dötte, továbbá a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának vagy az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagja, ha ellene a 32. §-ban megállapított kizáró ok forog fenn. 34. §. Elveszti a kamarai tag választ­mányi tagságát, • tisztikari tisztségét, képviseleti közgyűlési kiküldötti meg­bízatását, helyi bizottsági tagságát, a kamara fegyelmi bíróságának vagy összeférhetetlenségi bizottságának tag­ságát, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsá­nak és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak tagságát, megszű­nik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésébe kikülde­tése, ha a 32. §-ban említett bűn­cselekmény miatt bűnösségét meg­állapító büntető bírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett. 4. Az ügyvédi kamarák országos bi­zottsága. 35. §. Az ügyvédi kamarák közös szerve az ügyvédi kamarák országos bizottsága. Az ügyvédi kamarák országos bizott­ságának feladata : állásfoglalás és javas­lattétel az igazságszolgáltatásra vo­natkozó kérdésekben, továbbá meg­felelő eljárás olyan ügyekben, amelyek­ben a törvény az ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködé­sét rendeli. 36. §. Az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnö­keiből, titkáraiból és az ügyvédi kama­rák választmányainak kiküldötteiből áll. Kétszáz-kétszáz kamarai ügyvédtag után egy-egy választmányi tagot kell kiküldeni; ha az ügyvédtagok száma nem osztható kétszázzal maradék nél­kül, a maradékra is egy tag esik, a ki­küldöttek száma azonban kamarán­ként tíznél több nem lehet. A kiküldötteket a kamara választ­mánya a választmány tagjai közül tit­kos szavazással választja a választ­mány megbízatásának tartamára (30. §.). Kamarai tisztviselő is lehet kikül­dött. 9 *

Next

/
Thumbnails
Contents