Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 63 gyűlés határozatával a képviseleti köz­gyűlés rendszeréről újból visszatérhet a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés rendszerére. 12. §. Ha az ügyvédi kamara a kép­viseleti közgyűlés rendszerére tért át, a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés hatásköre a 11. §. harmadik bekezdésében megszabott hatáskörön jelül csak a kamara választmányának, a tisztikar tagjainak, a fegyelmi bíró­ság és az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak, továbbá a képviseleti köz­gyűlési kiküldötteknek és az ügyvédi kamarai helyi bizottság tagjainak megválasztására terjed ki (6. §.2., 6. és 7. pontjai), a közgyűlésnek egyéb hatáskörét a képviseleti közgyűlés gya­korolja. 13. §. A képviseleti közgyűlés rend­szerére áttért kamara értekezletet (10. §.) tarthat a kamara önkormány­zatában részvételre jogosult tagjainak (39. §.) és a helyettes ügyvédeknek (67. §.) részvételével. A képviseleti közgyűlés, úgyszintén a választmány is elhatározhatja, hogy valamely elvi vagy egyébként fontos kérdésben a kamara önkormányzatá­ban részvételre jogosult (39. §.) vala­mennyi kamarai tag írásbeli állásfogla­lását kéri. 14. §. Képviseleti közgyűlési kikül­dötteket olyan számban kell válasz­tani, hogy közgyűlési kiküldöttként a kamara minden húsz-húsz ügyvédtag­jára egy ügyvéd-kiküldött jusson. Húsz­szal nem osztható maradék a közgyű­lési kiküldöttek számának meghatáro­zása szempontjából nem jön figye­lembe. 15. §. A közgyűlési kiküldötteket titkos szavazással, lajstromos és ará­nyos választási rendszer szerint, a lajstromokat tartalmazó szavazólapok útján választják. A választást a jelöl­teknek lajstromok útján történő aján­lása előzi meg. A közgyűlési kiküldöttek választá­sára, valamint az időközben kivált közgyűlési kiküldöttek pótlására vo­natkozó s az ezekkel kapcsolatban szükséges szabályokat az igazságügy­miniszter rendeletben állapítja meg. 16. §. A kamara választmányi tag­jainak, a tisztikar tagjainak, a fegyelmi bíróság és az összeférhetetlenségi bi­zottság tagjainak, valamint a képvise­leti közgyűlési kiküldötteknek válasz­tása alkalmával a szavazásban részvé­tel a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarában kötelező. Azt a kamarai tagot, aki a szavazást elmulasztja s mulasztását a képviseleti közgyűlés befejezésétől számított ríyolc nap alatt elfogadható okkal nem igazolja, a választmány öt pengőtől húsz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtja. A pénzbírságot a kamara se­gélyalapja javára kell fordítani. Pénzbírságot kiszabó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviseleti közgyűlés. 17. §. Az ügyvédi kamara képvise­leti közgyűlésének tagjai: a választ­mányi tagok, a tisztikar tagjai és a közgyűlési kiküldöttek. A 7—9. §-ok rendelkezései a kép­viseleti közgyűlés tekintetében is meg­felelően irányadók. 18. §. A képviseleti közgyűlést min­den egyes tagjának (17. §.) megkül­dött külön meghívóval kell összehívni. Ha a képviseleti közgyűlés a kitűzött napon nem fejezhető be, az elnök hatá­rozza meg és a képviseleti közgyűlésen szóval közli a folytatás idejét és he­lyét. 19. §. Ha a választmányi tag vagy a közgyűlési kiküldött három egymást közvetlenül követő képviseleti közgyű­lésről igazolás nélkül távolmarad, kép­viseleti közgyűlési tagságát, a választ­mányi tag pedig egyúttal választmányi tagságát is elveszti. A tag az elmulasztott képviseleti köz­gyűlés napjától számított nyolc nap alatt a kamara elnökénél igazolással élhet. A távolmaradás igazolásának kérdé­sében, úgyszintén annak megállapítása tárgyában, hogy a közgyűlési, illetőleg

Next

/
Thumbnails
Contents