Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-353. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról
353. szám. 407 Mellékl et a 353. számú irományhoz. Indokolás „az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy az országgyűlési képviselőválasztójog kérdésében, amennyire ez lehetséges, nyugalmi állapotot teremtsen s a kormányzói és felsőházi jogkör reformjával kapcsolatban, a választójog egész kérdését felölelő javaslatot terjesszen mielőbb az országgyűlés elé. Addig is azonban, amíg a törvényhozás az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény egész anyagát új szabályozás alá veszi, novelláris úton kívánjuk rendezni ennek az anyagnak egyik részét, nevezetesen a képviselőjelölés kérdését, azért, mert az idevonatkozó jelenlegi törvényi rendelkezések nagy mértékben kihívták maguk ellen a bírálatot. Jelenleg ugyanis, amint ismeretes, a törvény az ajánlást jelentékeny számú választó aláírásához köti. Azokban a választó kerül etekben, amelyek egy képviselőt választanak, tehát az ú. n. nyilt szavazásos kerületekben, a választók 10%-ának sajátkezű aláírása szükséges akkor, ha a választók száma a tízezret nem haladja meg ; ha ped:'g a kerület választóinak száma a tízezret meghaladja, legalább 1.000 aláírás szükséges. Bármennyire méltányolni is lehet a törvényhozás gondosságát, amikor a szélsőséges irányzatoknak a választójog kiterjesztésével kapcsolatban bekövetkezhető térhódítását ilyen nagyszámú ajánló kikötésével igyekezett ellensúlyozni, mégis tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy ez a rendelkezés nem volt szerencsés. Nyilvánvaló ugyanis, hogy még két ajánlás beadása esetében is, ilyen nagyszámú ajánlónak sem a jogosultságát, sem aláírásuk valódiságát — a rendelkezésre álló aránylag rövid idő alatt — lelkiismeretesen elbírálni alig lehet; ha pedig kettőnél több ajánlást adnak be, úgy a megvizsgálandó aláírások túlnagy mennyisége szinte leküzdhetetlen nehézségek elé állítja az ajánlások elbírálására hivatott szerveket. Ez a tudat viszont az egyes pártok aláírásgyűjtőit gyakran lelkiismeretlen eljárásra csábította és így a törvénynek eredetileg tiszteletreméltó intenciókból eredő rendelkezése végeredményben visszaélések kútforrása lett. Közismert dolog, hogy a most említett körülmények miatt az elmúlt évek során igen sok panasz hangzott el. Ezek hatása alatt már az előző kormányoknak is szándékában volt, hogy a kifogásolt törvényi rendelkezéseket az országgyűlési kép viselőválasztójog reformja során módosítani fogják. Minthogy azonban a megalkotni szándékolt mélyreható reform megvalósítása mindezideig elhúzódott,
