Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-349. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a városrendezésről és az építésügyről" szóló 302. számú törényjavaslat tárgyában

386 349. szám. a bizottság folytatólag a következő mondatot iktatta : »Ez a felelősség a hatósággal s:emben az épület használatbavételére adott hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított három évig áll fenn.« Ez a beiktatás az említett bekezdésben megállapított felelősség időbeli korlátozását célozza. A 24. §-hoz. A (3) bekezdés harmadik-negyedik sorában a »tulajdonában levő közműhálózat« szavak helyébe a »közműhálózata« szó beiktatása a szöveg szabatosságát célozza. A (3) bekezdés ötödik sorába az »és« szó után a »szükséghez képest a« szavak kerülnek azért, hogy a közmű fenntartási járulékok kivetésére csak annyiban kerülhessen sor, amennyiben ezt a közműhálózat fenntartásához fűződő érdekek szükségessé teszik. A 25. §-hoz. Az 1. pont b) alpontja, valamint a 2. pont b) alpontja alatt a »vidéki« szó helyébe a »többi« szó beiktatása a helyesebb szövegezést célozza. A 27. §-hoz. A bizottság a 27. §-ban foglalt büntető rendelkezések kellő kiegészítését tartotta szükségesnek, ezért a 27. §. helyébe új 27. és 28. §-ként a következő rendelkezéseket iktatta : »27. §, (1) Kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki hatósági engedélyhez kötött telekfelosztást vagy építkezést engedély nélkül végez vagy már felépült épületet engedély nélkül vesz használatba vagy a telekfelosztási, az építési vagy a használati engedély rendelkezéseit nem tartja meg. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. (4) A belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően rendeletben kihágássá nyilváníthatja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott építésügyi szabályzat rendőri rendelkezésének vagy tilalmának megszegését. 28. §. (1) Függetlenül attól, hogy az építtető a 27. §-ban meghatározott kihágás miatt a tettesség és a részesség általános szabályai szerint felelősséggel tartozik-e, az építésügyi hatóság rendbüntetésként az ingatlan értékének egytized részéig terjedhető pénzbírságot szabhat ki az építtetőre, ha az építkezést engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték s ebből az építtető vagyoni előnyhöz jut. (2) A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani és az a várost (a kis- vagy nagyközséget), Budapesten a fővárosi pénzalapot illeti«. A régi 28. §-Jioz. E §. számozása az előző új §. beiktatása folytán 29. §-ra váltós ott. A bizottság a §. (3) bekezdéseként a következő rendelkezést iktatta be : »(3) A légvédelmet, valamint általában a honvédelmet érintő ügyben a konvédelmi minisztert kell meghallgatni.« Ez a kiegészítés a honvédelmi miniszter ügykörébe tartozó érdekek fontosságát hangsúlyozottabban kifejezésre juttatja. Mindeme szempontok gondos mérlegelése után az együttes bizottság azzal a kérelemmel terjeszti jelentését a t. Képviselőház elé, hogy a javaslatot úgy általánosságban, mint — a bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslatban átvezetett módosításokkal együtt — részleteiben elfogadni és tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a Képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságainak 1936. évi december hó 2-án tartott együttes ülésében. Kenéz Béla s. k., Usetty Béla s. k., az együttes bizottság elnöke. ctz együttes bizottság előadója.