Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról

30 284. szám. A tapasztalat szerint a gazdatiszti foglalkozást általában az átlagnál egészségesebb egyének választják és ennek folytán a megrokkanás! viszonyok eleve is kisebbek, mint más foglalkozási ágban. Emellett a gazdatisztek foglalkozása is általában egészségesnek mondható, mert a gazdatisztek életüket többnyire a szabadban töltik és ez a körülmény is a megrokkanás valószínűségét nyilvánvalóan csökkenti. A gazdatisztek foglalkozásából azonban az is következik, hogy az időjárás viszontagságai egészségi állapotukat sokszor fokozottabban veszélyeztetik. A foglalkozás maga tehát éppen az időjárás viszontagságaiból kifolyólag sokszor igen terhes. Ez a körülmény viszont mint megrokkanási okokat, elsősorban azokat a betegségeket állítja előtérbe, amelyek egyébként inkább az idősebb korban jelentkeznek. Ide tartoznak: a rheumatikus betegségek, az emphysema, asthma, stb. Eigyelembevévé tehát azt, hogy a gazdatiszti foglalkozást általában egészségesebb egyének választják és a foglalkozás maga is, bár megerőltető és az időjárási viszontagságok a szervezetet próbára teszik, egészséges, a megrokkanási viszonyok a középső korig nem lehetnek magasabbak, mint az irodai alkalmazottaké. Azontúl pedig az egészséges foglalkozás dacára éppen azok a megrokkanási okok lépnek erősebben előtérbe, amelyek általában a magasabb korokban érvényesülnek, vagyis a rheumatikus és egyéb előbb említett betegségek és ezért ezekben a korokban a megrokkanási viszonyok aligha lehetnek alacsonyabbak, mint az irodai alkalmazottaknál. Ezek a meggondolások arra utalnak, hogy az összes rendelkezésre álló megrokkanási valószínűségi sorozatok közül azt vegyük alapul, amely az 1928. évi XL. t.-c-ben a férfi magánalkalmazottaknál is alapul vétetett. Aránylag kis tömegű biztosítottról lévén szó, biztonsági szempontból minden oldalról meg kell világítani a megrokkanási valószínűség változásának a kötelezettségekre és a szükséges járulékra való kihatását és ezért az összes többi statisztikai alapot megtartva, a számításokat úgy az előbb említett, mint pedig annak a megrokkanási sorozatnak alapulvételével végeztük el, amely az 1928. évi XL. t.-c. biztosítás-technikai indokolásában az összes férfi biztosítottaknál nyert alkalmazást. Annak a kérdésnek az eldöntésére, vájjon az 1928. évi XL. t.-c.-ben alkalmazott, az aktívokra vonatkozó elhalálozási valószínűségek alkalmazhatók-e a gazdatisztek jelen biztosításánál, összehasonlítjuk ezeket a valószínűségeket az 1920. évi és 1930. évi magyarországi általános és 1930. évi budapesti halandósággal. Férfiak halálozási valószínűségei. Életkor Aktív biztosítottak 1928: XL. t.-c. Magyarország 1920 1930 Budapest 1930 20 0*00509 0*00810 0-00578 0-00420 25 0*00501 0*00760 0*00560 0*00400 30 0*00574 0-00750 0-Q0532 0-00480 35 0*00688 0-00810 0*00617 0*00600 40 000863 0-00940 000773 0*00780 45 0*01116 0-01160 0-00938 0*01020 50 0*01487 0-01500 0*01229 0-01420 55 0-02009 0*02050 0*01730 0*02110 60 0*02703 0-02880 0*02483 0*03220 65 0-03668 0-04220 0*03684 0-04620 70 0-05220 0*06710 0-05674 0*06360 75 0*08012 0-10960 0-09099 0*08610