Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról
284. szám. 21 biztosítási osztályba jut, az elmúlt félévekre vonatkozóan a kiegészítéseket fokozatosan megkezdheti és pedig oly mértékben, amennyi pénz éppen rendelkezésére áll. Azoknak a biztosítottaknak részére, akik a javaslat törvényerőre emelkedése előtt gazdatiszti szolgálatban állottak, az ily előző szolgálat idejére nézve méltányosnak látszott nemcsak a puszta díj kiegészítést, hanem azt is megengedni, hogy ebből az időből legfeljebb tíz félév erejéig várakozási idejüket megrövidíthessék. Az önkéntes többletbiztosítás díjait egyéni rizikó szerint indokolt megállapítani. A díjmegállapítás biztosítás-technikai módszerrel megállapított olyan táblázat szerint történnék, amely táblázat feltünteti, hogy a különböző életkorokban a kötelező biztosításban fizetendő 36 pengős díjrészletnek az önkéntes többletbiztosításban mi a megfelelő egyenértéke. A 9. §-hoz. Ez a §. az úgynevezett vándorbiztosítottak érdekeit védi azáltal, hogy egyfelől az Intézetnél, másfelől az OTI-nál, a MABI-nál, az elismert vállalati nyugdíjpénztáraknál, illetőleg bizonyos munkaadóknál szerzett egyéni tartalék átutalását, valamint a különböző biztosításokban (alkalmazásban) eltöltött idő összeszámítását rendeli olyan esetekre nézve, amikor a biztosított az Intézettől az említett más intézményekhez (munkaadóhoz) átlép, vagy megfordítva ez utóbbiaktól került az Intézethez. • A 10. §-koz. A 2. §. (i) bekezdésének d) pontja értelmében a biztosítási kötelezettség nemcsak olyan gazdatisztekre nem vonatkozik, akik szerződés alapján már nyugdíjat követelhetnek, hanem olyanokra sem, akik még csak várományt szereztek. Az érdekeltek számára kívánatos lehet, hogy ez utóbbiak a kötelező biztosításba átvétessenek. Éppen ezért az átvételt a gazdatiszt, a munkaadója és az Intézet megegyezése alapján lehetővé kellene tenni. A kötelező biztosítást megelőzően gazdatiszti szolgálatban töltött időnek a várakozási időbe beszámítása szempontjából javaslatom az átvett gazdatisztekre vonatkozóan ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint azokra, akik a javaslat törvényerőre emelkedésének idejétől fogva átvétel nélkül biztosítási kötelezettség alá kerülnek. Az 11. §-hoz. Javaslatom 11. §-a a biztosítás járadékszerű szolgáltatásainak egyik igen fontos előfeltételét, a várakozási időt szabályozza és ennek során részletesen megállapítja, hogy a 20 félévi várakozási időbe milyen alapon milyen féléveket lehet beszámítani. A várakozási idő mennyisége szorosan összefügg a biztosítás-technikai számításokkal. A 12. §-hoz. Ez a §. megállapítja azokat a tényállásokat, amelyeknek alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíj jár. A várakozási idő eltöltésén felül öregségi nyugdíjhoz szükséges a 65. életév betöltése, rokkantsági nyugdíjhoz pedig állandó rokkantság állapota. A hatvanötéves korhatárnál alacsonyabb korhatárnak megállapítása a biztosítással járó kiadásokat oly mértékben emelné, hogy a költségkülönbözetet csak a biztosítási díjaknak lényeges fokozásával lehetne kiegyenlíteni, amit a jelenlegi gazdasági helyzetben a biztosításban érdekeltek, főleg a gazdatisztek szempontjából kívánatosnak nem tartok. A rokkantság fogalmának meghatározásánál tekintettel voltam arra, hogy a keresőképességcsökkenést a társadalombiztosításban általában elfogadott elv szerint nem az igénylő egyéni keresetéhez kell mérni, hanem a vele azonos megítélés alá eső munkavállalók átlagos javadalmazásához. A gazdatisztnél természetesen a gazdatisztek kereseti viszonyait kell alapul venni s a méltányosság azt kívánja, hogy e körön belül is csak azoknak a gazdatiszteknek a kereseti viszonyai jöjjenek figyelembe, akik hasonló képzettségűek, gyakorlati jártasságúak, mint az
