Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában
285. szám. 115 erkölcsi emelkedettség értelmi, illetőleg erkölcsi értékei mellett kimagasló jelentősége van az anyagi értelemben vett megbízhatóságnak és az anyagi függetlenségnek is. Ez a megfontolás vezetett annak kikötésére, hogy az ügyvédtől feltétlenül meg kell kívánni azt, hogy bizonyos színvonala: elérő lakása s abban megfelelő irodahelyisége legyen (45. §. 5. pontja). A javaslat ennek a mellőzhetetlen követelménynek gyakorlati érvényesítését a legmesszebbmenő méltányosság jegyében viszi keresztül s az ügyvédi kar tekintélyén az életszínvonal keresztmetszetében is éber gonddal őrködő kamarai szervezetek erélyes tapintatosságába, elsősorban pedig az ügyvédek belátásába és erkölcsi érzületük tisztaságába helyezi a komoly rendszabály komoly megtartásának oltalmát. Ugyanennek a megfontolásnak másik irányú kiágazása az 54. §. rendelkezése, amely azt rendeli, hogy az igazságügy miniszter az ügyvédek névjegyzékébe felvételt az ügyvédi kamarák országos bizottságának javaslatára rendeletben ügyvédi biztosíték letételétől teheti függővé. Az ügyvédi működés rendjét meghatározó szabályozás nem volna teljes az ügy védi biztosítékra vonatkozó rendelkezések nélkül. A javaslat — a köztekintetek védelme és a méltányosság szempontjai kö^ zött kielégítő egyensúlyt keresve, a kezdeményező fellépést az önkormányzat feladatává tette. A felvételre vonatkozó szabályok között a hatályos joggal szemben újítást tartalmaz a 47. és 48. §. szabályozása, amely a felvételre irányuló eljárást az önkormányzat körébén szervezett külön bizottság hatáskörébe utalja, hogy ezáltalis hangsúlyozza az ügyvédek névjegyzékébe felvétel tárgyában határozásnak az egész szabályozás középpontjába helyezett alapvető jelentőségét és a velejáró nagysúlyú felelősséget. Ebből az eszmekörből folyik az a rendelkezés is, amely a bizottság működését időbeli korlátozás alá helyezi, mert ezáltal véli biztosíthatónak a felvételre irányuló kérelmeknek az általános indokolásban hangsúlyozott átfogó szemlélet alapján történő elbírálását. A felvételi eljárás tekintetében a kir. ügyészségnek biztosított közreműködés nincs ellentétben az önkormányzat elvével, mert a kir. ügyészségnek ilyen természetű közreműködése a hatályos szabályozásban is érvényesül a fegyelmi eljárásban az önkormányzati elv sérelme nélkül. Az új szabályozás abban is eltér a hatályos jogtól, hogy a felvétel tárgyában hozott határozat ellen érvényesített jogorvoslat elbírálását elvonja a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának felülvizsgálata köréből s az ügyvédi kamarák országos bizottságának hatáskörébe utalja. Ennél a módosításnál egyfelől az a megfontolás vezetett, hogy az ügyvédi kar kiegészítése egész vonalon az önkormányzat keretében menjen végbe, másfelől pedig annak figyelembevétele, hogy a felvétel tárgyában történő határozás, igazgatási természeténél fogva inkább utalható kizárólag igazgatási természetű szervek intézkedése körébe, mint a m. kir. Kúriának bírói természetű működés kifejtésére hivatott ügyvédi tanácsa elé. A felvétel feltételeit tartalmazó szabályozás tekintetében megemlítem, hogy az ügyvédi pályának a nők elől elzárása (45. §., 70. §. negyedik bekezdése) voltaképpen megfelel az ezidőszerinti jogi helyzetnek is, mert az 1926 : XXIV. törvénycikk s a végrehajtása tárgyában 63.000/1927. V. K. M. szám alatt kiadott rendelet rendelkezései szerint nőket nem lehet a tudományegyetemek jogi karára felvenni. A korábban átmenetileg hatályban volt szabályok alapján ügyvédi oklevelet szerzett s ügyvédi gyakorlatot folytató nők ügyvédi működését a javaslatnak szóbanlevő szabályozása nem érinti; gyakorlati jelentősége tehát csupán abban az esetben lenne a javaslat álláspontjának, ha a jogi pálya megnyílnék a nők számára. Olyan időben azonban, amikor az általános indokolásban kifejtett körülmények kényszere alapján szorosabbra kell vonni az ügyvédi karba juthatás körét, nem lehet kifogásolni a nők intézményes kizárását, IS'
