Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.

Irományszámok - 1935-255. "A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

255. szám. 81 1, pont), az elidegenítő és szerző fél személyes körülményeire (1920: XXXVI. t.-c. 17. §. 2—5. pont) tekintet nélkül ; b) erdőre vonatkozóan pedig a 80. §~ra tekintet nélkül; 2. ingatlant elidegenítő ügylet tudomásulvételét az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is meg lehet tagadni. (2) Az előbbi bekezdés alapján sem illeti az államot elővásárlási jog és az ügylet tudomásulvételét sem lehet megtagadni, ha a szerző fél az elidegenítőnek egyenes ágon rokona, házastársa vagy az elidegenítésre kerülő ingatlan tekintetében tulajdonostársa, illetőleg örököstársa, továbbá akkor sem, ha az ingatlant az 1924 : VII. t.-c. 7. §-ának 2. pontjában meghatározott célra szerzik meg. (3) A jelen §. alá eső területeket a minisztérium rendelettel állapítja meg s erről időnkint a zárszámadással kapcsolatban az országgyűlésnek jelentést tesz. XIII, Fejezet Vegyes és záró rendelkezések. 90. §. A jelen törvény értelmében alakított birtok az első birtokszerző birtokbavezetésétől számított három év tartamára a földadó alul mentesíttetik, ha a birtokos más községből költözött abba a községbe, amelynek határában a birtokot szerezte. 91. §. (1) Ingatlanoknak a jelen törvény alapján megszerzése vagyonátruházási illeték alul mentes. (2) A jelen törvény rendelkezései alapján létrejött haszonbérleti szerződések, továbbá az olyan okiratok, amelyek az illetékmentes ingatlanszerzésekkel vagy az illetékmentes haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban szükséges telekkönyvi bejegyzések céljaira állíttatnak ki, az okirati illeték alul mentesek. Ugyancsak illetékmentesek a j elén törvény rendelkezései alapján foganatosítandó telekkönyvi bejegyzések is. 92. §. Törvényhatóság vagy község tulajdonában álló mezőgazdasági ingatlannak földbirtokpolitikai szempontból megfelelő kezelésére és hasznosítására a belügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve a törvényhatóságot vagy községet kötelezheti. 93. §. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhözj uttatására az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége közreműködésével földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdítása útján is törekedni kell. A földmívelésügyi miniszter az ilyen földbérlő szövetkezetek szervezésével és igazgatásával járó vagy egyéb felmerülő költségeket részben vagy egészen is a telepítési alap terhére elvállalhatja. 94. §. A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átengedett birtokokból alakított nagyobb kisbirtokcsoportokhoz (telepekhez) a birtokszerzők gazdálkodásának irányítására és ellenőrzésére telepfelügyelőket alkalmazhat és jogállásukat rendelettel szabályozhatja. A telepfelügyelők díjazását egészen vagy részben a telepítési alap terhére is fedezni lehet. Telépfelügyelőkül lehetőleg azokat az okleveles gazdatiszteket kell alkalmazni, akik valamely birtoknak a jelen törvény értelmében való felhasználása folytán vesztik el az állásukat. 95. §. (1) Ha a végrehajtást szenvedő az árverési vevőnek személyes adósa és a vevőt az 1929, évi december hó 31. napja után árverésen megvett mezőgazdasági ingatlan átengedésére a 6. vagy a 10. §. alapján a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül kötelezték, az árverési vételár és a kártalanítási összeg közötti különbözetet a személyes tartozás kielégítésére, illetőleg csökkentésére köteles a hitelező elszámolni, amennyiben követelése még kielégítést nem nyert. (2) A hitelező abból a különbözetből, amelyet az előbbi bekezdés értelmében kell elszámolnia, levonhatja az árverési vétellel kapcsolatban felmeKőpv. iromány. 1935—1040. V. kötet. 11