Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.
Irományszámok - 1935-255. "A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások
255. szám. 79 rokonok, unokatestvérnél nem távolabbi oldalrokonok vagy házastársak; ha az egyik fél a másik fél lemenőjének, felmenőjének vagy testvérének házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszűntetése végett örököstársának vagy más tulajdonostársának tulajdoni hányadát szerzi meg; 2. ha az erdőt olyan ingatlaneldarabolás során idegenítik el, amelynek tervét a földmívelésügyi miniszter az 1935 : IV. t.-c. 75. §-a alapján jóváhagyta ; . 3. ha a szerző fél az erdőt kisajátítás jogán vagy az őt megillető kisajátítási eljárás igénybevétele helyett egyezségileg, magánúton szerzi meg, feltéve, hogy az ingatlant arra a célra használja, amelyre a kisajátítást engedélyezték ; 4. ha a szerző fél az ugyanannak a községnek határában fekvő, vagy más községnek határában fekvő, de ingatlanaival határos erdőt saját erdejének területi növelése (az erdő határának célszerű kikerekít ése) céljából szerzi meg; 5. ha a szerző fél a jelen törvény 8. vagy 13. §-a alapján mezőgazdasági ingatlannak tulajdonul átengedésére köteleztetett, amennyiben az erdő vételára a kártalanítási összeget meg nem haladja; 6. ha az erdőingatlant törvényhatóság, község, egyház, egyházi testület, közérdekű alapítvány, erdőbirtokossági társulat, hitbizomány vagy okleveles erdőmérnök szerzi meg. 81. §. (i) Nyilvános számadásra köteles vállalat, egylet, bármely kereskedelmi társaság vagy az előbbi §. (2) bekezdésének 6. pontja alá nem eső jogi személy erdőt csak a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával szerezhet meg, vagy vehet haszonbérletbe. (2) A földmívelésügyi miniszter a hozzájárulást közérdekből megtagadhatja. Ha a földmívelésügyi miniszter a szerződés bemutatásától számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (3) Az előbbi bekezdésben említett hozzájárulásra nincs szükség kisajátítás esetében, valamint akkor sem, ha a szerző fél az őt megillető kisajátítási jogon alapuló hatósági eljárás helyett az ingatlant egyezségileg, magánúton szerzi meg. 82. §. Ha ugyanazzal a jogügylettel az erdőn felül egyéb ingatlant is elidegenítenek, vagy adnak haszonbérletbe, a mezőgazdasági ingatlanok elidegenítésére (haszonbérletbeadására) irányadó jogszabályokat kell alkalmazni, ilyenkor azonban előzetesen a m. kir. erdőfelügyelőség véleményét is meg kell hallgatni. 3. Egyéb földbirtokpolitikai rendelkezések. 83. §. Az 1920: XXXVI. t.-c. 17. §-ának 1. pontja és az 1924: VII. t.-c. 7. §-ának 1. pontja akként módosul, hogy árverés vagy árverés hatályával bíró eladás esetében az elővásárlási jognak helye van kis- és nagyközség belterületén fekvő beépített ingatlanra is, tekintet nélkül arra, hogy mezőgazdasági ingatlannal egy jószágtestet alkot-e és hogy az épület mezőgazdasági üzem céljára szolgál-e, feltéve, hogy az azon emelt épület a földmíveléssel foglalkozó falusi lakossághoz tartozó személyek számára lakásul vagy gazdasági célra szolgált és ily célra alkalmas. Nincs helye az elővásárlási jognak akkor, ha az ingatlan ipari munkások lakásigényeit szolgáló s ilyen célra létesített telepen fekszik. 84. §. Az 1924: VII. t.-c. 6. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy a telekkönyvi hatóság az elidegenítő ügyletről szóló okirat példányát, illetőleg másolatát ezentúl nem terjeszti fel a földmívelésügyi miniszterhez. 85. §. Az 1925 : VIII. t.-c. 27. §-a akként módosul, hogy a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében az árverési jegyzőkönyv másolatának és a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos má-