Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.
Irományszámok - 1935-239. Törvényjavaslat a közúti jelzések egységesítése tárgyában Genfben, 1931. évi március hó 30. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről
16 239. szám. Melléklet a 239. számú irományhoz. Indokolás „a közúti jelzések egységesítése tárgyában Genfben, 1931. évi március hó 30. napján aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1931. évi március hó 30-án Genfben tartott közúti közlekedési konferencián a közúti közlekedés biztonsága és a nemzetközi közúti forgalom megkönnyítése érdekében a közúti jelzések egységesítése tárgyában nemzetközi egyezmény jött létre, amelynek elfogadásához a m. kir. kormány az 1931. évi július hó 10.-én tartott minisztertanácson hozott határozatával hozzájárult. A szerződőfelek az egyezmény függelékében foglalt jelzéseket fogadták el és kötelezték magukat, hogy országuk területén ezeket a jelzéseket legkésőbb az egyezmény megerősítésétől számított Öt éven belül alkalmazni fogják. Az egyezménynek Magyarország részéről is elfogadása, illetőleg becikkelyezése több okból kívánatos, sőt szükséges. Annak idején Magyarország is csatlakozott a közúti közlekedés és a gépjárművek közúti forgalmának szabályozása tárgyában Párizsban, 1926. évben létrejött két nemzetközi egyezményhez és azokat törvénybe (1929 : XXXII. t.-c. és 1930 : XII. t.-c.) is iktatta. Az említett két egyezményben foglaltak figyelembevételével történt a közúti közlekedés rendjének, valamint a közutakon a közrend fenntartásának szabályozása is. Az idevonatkozó —- 250.000/1929. B. M. számú — rendelet értelmében pedig a jelzéseknek a mindenkori nemzetközi egyezmények rendelkezéseivel összhangban kell lenniök. A kérdés egységes rendezéséhez fűződő gyakorlati célok és a megnövekedett nemzetközi gépjárműforgalom következtében előtérbe került érdekek csak a fentebb említett két egyezmény kiegészítő részének tekinthető újabb egyezménynek törvénybe iktatásával érhetők el, illetőleg biztosíthatók. Az egyezmény függeléke a jelzések három csoportját öleli fel. Az első a veszélyes helyek megjelölésére vonatkozó, a második a határozott rendelkezést tartalmazó, a harmadik pedig a csupán tájékoztatásra szolgáló jelzéseket foglalja magában. Az egyezményben megállapított új jelzések felállítása és a meglévőknek a megfelelő új jelzésekkel kicserélése az útfenntartóknak bizonyos költséget jelent. Ezek a költségek azonban több évre megoszthatók, mivel az Egyezmény Függelékében felsorolt jelzések felállítására az Egyezmény megerősítésétől (ratifikálásától) számítandó öt év áll rendelkezésre.