Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.

Irományszámok - 1935-256. A m. kir. miniszterelnöknek az 1936/37. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

90 256. szám. Ezeket az adatgyűjtéseket a felvételi minták csatolása mellett az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A MÓDOSÍTOTT ADATGYŰJTÉSEK ISMERTETÉSE. A) Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései. 1. (22.) Szüreti statisztika. A jövőben a szüreti statisztikai kérdőívben nemcsak az amerikai direkttermő szőlő területére, hanem annak termésmennyiségére vonatkozó adatok is be fognak gyűjtetni. Ehhez képest a vonatkozó kérdőív két új kérdőponttal bővül: A IX. kérdőpont b) alpontja azt tudakolná, hogy a gyümölcs gyanánt értékesített szőlő mennyiségéből mennyi a direkttermő fajták szőlőtermése. A XI. kérdőpontban pedig ugyancsak b) jelzésű alpont azt kérdezné, hogy az összes must- (újbor-) termésből mennyi termett direkttermő szőlőn. 2. (23.) Fatermelés és fakészletek statisztikája. A 10 kat. holdas és ennél nagyobb erdőkben kitermelt és értékesítésre váró fa mennyiségéről eddig évenkint kétszer, tavasszal és ősszel, gyűjtettek adatok. Az őszi adatgyűjtést, melynek során a szeptember 1-i eladatlan készleteket kellett megállapítani, a Hivatal már az 1935. évben sem hajtotta végre, az évenkint egyszeri felvétel adatai ugyanis teljesen elegendőnek bizonyultak. A készletadatoknak ez az őszi begyűjtése a következő évben is elmarad. 3. (31. a-c) A gyáripari üzemi és termelési statisztika. A gyáripari üzemi és termelési statisztikai adatgyűjtés már az 1935. évben a Minisztertanács hozzájárulásával kibővíttetett, részben új kérdőpontok beiktatásával, részben az alkalmazottak által kitöltendő pótkérdőlap rendszeresítése útján. A gyáripari statisztikai kérdőívbe felvett új kérdőpontok a vállalat forgótőkéjének, érdekközösségi kapcsolatainak megállapítására vonatkoznak és a személyzet javadalmazásának tüzetes feltárását, továbbá az összes üzemi és termelésiköltségekrészletezését célozzák. Az újonnan felvett kérdőpontok az alábbiak: 5. c) Ha a vállalat saját kezelésében raktárát, üzletet, eladási irodát, budapesti, illetőleg vidéki képviseletet stb. tart fenn, azok felsorolása és pontos címe: 9. a) Mennyi a vállalat forgótőkéje az 1935. év végén volt állapot szerint P. b) Több üzemben tartott ipartelep esetén mennyi számitható a forgótőkéből az 5. a) pontban megjelölt ipartelepre........ P. (Forgótőke alatt értendők a készpénz (valuta) és pénzintézeti betét (takarékbetét, folyószámla, csekkszámla), tárcában lévő értékpapírok és váltók, áruhitel, a nyersanyagkészlet és árukészlet értéke stb.). 10. Mely belföldi vagy külföldi pénzintézetekkel vagy más vállalatokkal áll az iparvállalat érdekközösségi vagy érdekeltségi viszonyban és az érdekközösségnek vagy érdekeltségi viszonynak mi a pontos megnevezése és mérve? (Alapítás, részvénybirtok, hitelnyújtás stb. és az összeg megjelölése, amellyel a pénzintézet vagy vállalat az iparvállalat alapításában résztvett, vagy amelyet az iparvállalat üzleti céljaira hitelezett, továbbá a részvények száma és névértéke, amelyek a pénzintézet vagy vállalat tulajdonában vannak.) Az érdekeltség, érdekközösség megnevezése (alapítás, részvénybirtok, hitelnyújtás stb.) Alapítás vagy részvénybirtok | Hitelnyújtás Az érdekeltség, érdekközösség megnevezése (alapítás, részvénybirtok, hitelnyújtás stb.) esetén pontos megnevezése (bejegyzett cége) címe: ország, város (utca, házszám), vármegye, község Az érdekeltség, érdekközösség megnevezése (alapítás, részvénybirtok, hitelnyújtás stb.) az alapításkor jegyzett, illetőleg a vállalat tulajdonában levő részvények az igényelhető az év folyamán tényleg igénybevett pontos megnevezése (bejegyzett cége) címe: ország, város (utca, házszám), vármegye, község Az érdekeltség, érdekközösség megnevezése (alapítás, részvénybirtok, hitelnyújtás stb.) darabszáma összes névértéke pengőben legnagyobb hitelösszeg pengőben