Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről

74 201. szám. IV. Fejezet. Az átengedésre kötelezett kártalanítása. 29. §. (i) A tulajdonjog átengedésére kötelezettet a telepítési alapból az egész becsérték megfizetésével kell kár­talanítani. A kártalanítási összeg két­harmadát az ingatlan tulaj donbavétele és tényleges birtokbavétele előtt kész­pénzben kell megfizetni, egyharmadát pedig huszonöt év alatt évi három és fél százalékos utólagos kamatozás alapul­vételével kiszámított évi egyenlő rész­letek fizetésével kell kiegyenlíteni. (2) Az átengedésre kötelezettnek és a többi telekkönyvi érdekelteknek hozzá­járulásával az ellenérték szolgáltatásá­nak az előbbi bekezdésben foglalt ren­delkezéstől eltérő módozatát is meg lehet állapítani. (3) A kincstár a telepítési alapból, a kártalanítási összeg hátralékát, vagy annak egy részét kártalanítási díj fize­tése nélkül a törlesztési határidő lejárta előtt is bármikor kifizetheti. (*) Ha a kincstár a kártalanítási ösz­sz égnek az ingatlan tulaj donbavétele előtfc járó részét kifizette, a földmívelés­ügyi miniszter megkeresésére vagy az általa kijelölt intézet kérelmére az át­engedett ingatlanra a telekkönyvi ható­ság bejegyzi az állam, az intézet, illetőleg közvetlenül a birtokszerzők tulajdonát. 30. §. (1) Ha a bíróság panasz alapján a földmívelésügyi miniszter által meg­állapított becsértéket felemeli, vagy ha az átengedésre kötelezett az átengedésre kijelölt ingatlanokon felül a 22. §. (3) bekezdése alapján más ingatlanrészek átvételét is kívánja, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezéstől a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal egészen vagy részben elállhat; elállás esetében a telekkönyvi hatóságot a 24. §-ban szabályozott feljegyzés teljes, illetőleg részleges törlése iránt meg­keresi. Elállásnak nincs helye, ha a földmívelésügyi miniszter az ingatlant birtokba vette vagy annak birtokába másokat bevezetett. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter a birtokbavezetés időpontját az átenge­désre kötelezettel már közölte és az át­engedésre kötelezéstől a birtokbaveze­tésre meghatározott időpontot megelőző hat hónapon belül áll el, az átengedésre kötelezett ebből eredő kárának megtérí­tését a kincstártól követelheti. Az át­engedésre kötelezett kártérítési igényét a 3. §-ban megjelölt bíróság előtt érvé­nyesítheti. V. Fejezet. A jelzálogos hitelezők és más érdekeltek biztosítása. 31. §. (1) Az átengedésre kijelölt ingat­lanokért járó ellenszolgáltatás megál­lapításával azok a jelzálogos hitelezők és más érdekeltek, akiknek az átenge­désre kerülő ingatlan állagára vagy haszonvételére dologi joguk van, e jo­gukat a tulajdonos javára megállapí­tott ellenszolgáltatásra érvényesíthe­tik. (2) Az átengedett ingatlan a kegyúri tehertől mentesen jut az állam tulaj­donába. Az állam az egyházat az illeté­kes egyházi főhatósággal kötött meg­egyezés szerint vagy készpénzzel vagy ingatlannal kártalanítja. Megegyezés hiányában a kártalanítás módját és mértékét a földmívelésügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter­rel egyetértve állapítja meg ; a hatá­rozat ellen panasznak van helye. 32. §. (1) Ha az átengedésre kijelölt ingatlant a telekkönyvbe bejegyzett teher terheli, a kártalanítási összeget, illetőleg a kártalanítási összeg részle­teit (tőketörlesztést és kamatot) az ár­verési vételár felosztásának szabályai szerint kell felosztani. Evégből a kár­talanítási összegnek a birtokbavezetés előtt fizetendő részét a telekkönyvi ha­tóságnál bírói letétbe kell helyezni. A bíróság a kielégítési sorrendet ez al­kalommal akkor is az egész kártalaní­tási összeg tekintetében állapítja meg, ha a 29. §. értelmében a kártalanítási összegnek csak egy része fizettetett ki és a letétként kezelt összeget kiutalja, a később esedékessé váló részleteket pedig (tőketörlesztést és kamatot) a

Next

/
Thumbnails
Contents