Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-200. A képviselőház közigazgatási, pénzügyi valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról" szóló 198. számú törvényjavaslat tárgyában

62 2ÖŐ. szám. teni, mint akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. (2) Az 1 §. (4) bekezdésének rendelkezése állásuk megtartásában nem érinti azokat, akik e törvény hatálybalépésekor községi vagy körorvosi állást töltenek be. C) Székesfővárosi hatos ági orvosok. 13. §. Ebben a fejezetben az A) és B) cimek alatt levő szakaszok — az alább felsorolt rendelkezések kivételével — Budapest székesfővárosra nem vonatkoznak : a) a székesfővárosi tiszti főorvosra és tiszti orvosokra is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a belügyminiszter őket közvetlenül is utasíthatja (2. §. (2) bek.); b) a 4. §-nak a magángyakorlatot szabályozó (5) bekezdése, valamint az előzetes hatósági orvosi szolgálatot szabályozó 5. §. rendelkezései a székesfővárosi tiszti főorvosra és tiszti orvosokra is vonatkoznak ; c) a városi orvosi létszámot szabályozó 9. §. hatálya Budapest székesfővárosra is kiterjed. 14. §. A székesfővárosi hatósági orvosoknak (1. §. (2) bek.) törvényben vagy az 1. §. (4) bekezdése alapján kiadott rendeletben nem szabályozott feladatkörét és ott nem szabályozott szolgálati viszonyait a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. //. fejezet Vegyes rendelkezések. 15. §. (1) A közegészségügyi közigazgatás terén a belügyminiszter véleménynyilvánító szerve az Országos Közegészségügyi Tanács. (2) A Tanács a közegészségügyet érintő kérdésben a belügyminiszter felhívására véleményt mond és javaslatot tesz vagy saját kezdeményezéséből indítványt terjeszt elő. A Tanács munkáját a belügyminiszter közvetítésével bármely más miniszter is igénybe veheti. (3) A Tanács einokét a belügyminiszter előterjesztésére az államfő, másodelnökét, titkárát, valamint kinevezés alá eső tagjait — az elnök meghallgatásával — a belügyminiszter nevezi ki. A kinevezés alá eső tagok számát a belügyminiszter állapítja meg, ez azonban huszonnégynél kisebb nem lehet. A Tanácsnak hivatalból tagjai: a belügy-, a földmívelésügyi-, az iparügyi-, a kereskedelem- és közlekedésügyi-, a vallás- és közoktatásügyi-, az igazságügy- és a honvédelmi miniszternek egyegy képviselője, továbbá a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, az Országos Orvosi Kamara elnöke és a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke. (4) Az elnök, másodelnök, titkár és a kinevezett tagok megbízatása három évre szól. Az időközben kinevezettek megbízatása a három évi időszak hátralevő részére terjed. (5) A Tanács szervezeti szabályzatát és ügyrendjét a belügyminiszter állapítja meg. (6) Az Országos Köz egészségi Tanácsot e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül újra kell alakítani. Az első ízben újraalakult Tanács tisztikarának és tagjainak megbízatása 1939. évi december hó 31. napjáig tart. 16. §. A belügyminiszter főfelügyelete alá tartozó hatóságoknál, közintézeteknél és közintézményeknél akár végleges, akár ideiglenes hatállyal kinevezni vagy szerződéssel alkalmazni csak azt az orvost lehet, akinek kinevezéséhez, illetőleg alkalmaztatásához a belügyminiszter előzetesen hozzájárult. 17. §. A belügyminiszter az egészségvédelemre szükséges költségeknek a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek költségvetésébe felvételét — a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatása után — a pénzügyminiszterrel egyetértőleg elrendelheti.