Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-200. A képviselőház közigazgatási, pénzügyi valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról" szóló 198. számú törvényjavaslat tárgyában
60 200. szám. tét és székhelyét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) A belügyminiszter a tiszti főorvosi tennivalók ellátását több törvényhatóság területén egy tiszti főorvosra, a tiszti orvosi tennivalók ellátását ugyanabban a vármegyében több járás és több megyei város területén egy tiszti orvosra bízhatja. (3) A belügyminiszter megyei városban a tiszti orvosi tennivalók végzésével városi orvost (9. §.) is megbízhat. (4) A m. kir. tiszti főorvos és a m. kir. tiszti orvos helyettesítését a belügyminiszter rendeletben szabályozza. 4. §. (1) A m. kir. tiszti főorvosokat és a m. kir. tiszti orvosokat az állami rendszerű V— VIII. fizetési osztályba kell sorozni. A fizetési osztályokba sorozás részleteit a belügyminiszter — a pénzügyminiszterrel egyetértően — állapítja meg. (2) A m. kir. tiszti főorvos és a m. kir. tiszti orvos kiküldetési illetményeit, illetőleg ezek helyett a belügyminiszter és a pénzügyminiszter által egyetértőleg megállapított átalányait a törvényhatóság, illetőleg a megyei város viseli. Ugyancsak a törvényhatóság, illetőleg a megyei város gondoskodik a m. kir. tiszti főorvos és a m. kir. tiszti orvos hivatali elhelyezéséről, valamint a működésükkel kapcsolatban felmerülő dologi szükségletekről (nyomtatványok, fűtés, világítás, stb.) és a szükséges segédszemélyzetről. (3) A m. kir. tiszti főorvos és a m. kir. tiszti orvos átköltözködési illetményeit az állam viseli. (4) A m. kir. tiszti főorvos és a m. kir. tiszti orvos magángyakorlatot (1936 : 1. t.-c. 30. §.) nem folytathatnak; mellékfoglalkozásukat a belügyminiszter rendeletben szabályozza. 5. §. (i) M. kir. tiszti főorvossá azt lehet kinevezni, aki ] egalább öt évig tiszti orvosként működött. Ettől a kelléktől a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt el lehet tekinteni. (2) M. kir. tiszti orvossá azt lehet kinevezni, aki legalább öt évig városi, községi vagy körorvosként működött, vagy ezekkel a szolgálatokkal egyenlőnek tekintendő tevékenységet végzett. (3) A belügyminiszter rendeletben állapítja meg, hogy a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából mely orvosi tevékenységet kell a városi, a községi, illetőleg a kör orvosi szolgálattal egyenlőnek tekinteni. 6. §. (1) A m. kir. tiszti főorvos, illetőleg a m. kir. tiszti orvos ellen fegyelmi eljárás elrendelésére és állásától felfüggesztésére a) a belügyminiszter, b) a főispán, c) a közigazgatási bizottság jogosult. ..••-.(2). A m. kir. tiszti főorvos, illetőleg a m. kir. tiszti orvos elsőfokú fegyelmi hatósága a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya; másodfokú fegyelmi hatósága a belügyminiszter. Ha a tiszti főorvos, illetőleg tiszti orvos működési területe több törvényhatóság területére terjed ki, az eljárásra illetékes fegyelmi választmányt a belügyminiszter jelöli ki. (3) A fegyelmi szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben állapítja meg. 7. §. (1) Azt a törvényhatósági főorvost, járási orvost, városi tiszti orvost és megyei városi orvost, akit 1936. évi július hó 1. napjáig sem m. kir. tiszti főorvossá, m. kir. tiszti orvossá vagy városi orvossá nem neveznek ki, sem pedig — saját kérelmére — a közszolgálat körében más állásra nem alkalmaznak, 1936. évi július hó 1. napjával — a reá irányadó jogszabályoknak megfelelően — szabályszerű elbánás alá kell vonni. A szabályszerű elbánás alá vonásból előálló teher annak a vármegyének nyugdíjalapjára, illetőleg arra a városra hárul, amelynek szolgálatában a szabályszerű elbánás alá vont orvos e törvény hatálybalépésének napján állott. (2) Az (1 bekezdés irányadó arra az
