Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-199. A képviselőház közigazgatási, közgazdasági és közlekedésügyi, társadalompolitikai, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 197. számú törvényjavaslat tárgyában

54 199. szám. behajtása és elszámolása tekintetében a 28. §. rendelkezései irányadók. A munkaügyi bizottság szervezetét, tagjai választásának módját, a bizott­ság feladatkörét, eljárását, a munka­szabályszerződés közzétételének és vég­rehajtásának módját az illetékes mi­niszter rendelettel szabályozza. 31. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 30. §-a negyedik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép : A pénzbírság száz pengőt meg nem haladhat. 32. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 34. §-ának második bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezések lépnek: A felügyelő hatóság az ipartestület bármely szervének határozatát vagy intézkedését felebbezés esetében felül­bírálja ; olyan határozatát vagy intéz­kedését pedig, amely törvénybe vagy rendeletbe ütközik, hivatalból is meg­semmisítheti és az ipartestület illető szervét utasíthatja, hogy meghatáro­zott határidőn belül hozzon újabb ha­tározatot. III. Fejezet. Országos Iparügyi Tanács. 33. §. Az 1907 : XLIV., illetőleg az 1931 : XXI. törvénycikk alapján léte­sített Országos Ipartanács helyett Or­szágos Iparügyi Tanácsot kell felállí­tani. E tanácsra száll át az Országos Ipartanács hatáskörén felül az 1931. XVI. törvénycikk alapján létesített Országos Energiagazdasági Tanács, az 1916: XVI. törvénycikk alapján léte­sített Országos Munkaközvetítő Tanács feladatköre, továbbá az Országos Köz­építési Tanácsnak az a feladatköre, amely az iparügyi miniszter hatás­körébe tartozó ügyekre vonatkozik. Az Országos Iparügyi Tanács a fel­adatkörébe utalt ügyeknek megfelelően alakított szakosztályokban működik. A tanács elnöke az iparügyi mi­niszter. A tanács alelnökeit, a szakosztályok vezetőit és a tagokat, részben az érdekképviseletek jelöltjei közül, az iparügyi miniszter nevezi ki; műkö­désükért semmiféle díjazásban nem részesülnek. A tanács ülésein az érdekelt mi­niszterek kiküldöttei is résztvehetnek és felszólalhatnak. Az Országos Iparügyi Tanács fel­adatkörére, szervezetére és ügyvitelére vonatkozó részletes szabályokat az iparügyi miniszter rendelettel álla­pítja meg. IV. Fejezet. Vegyes rendelkezések. 34. §. Mindennemű tejipar, tejjel vagy tejtermékkel való kereskedés az 1922: XII. t.-c. 34. §-a alá eső enge­délyhez kötött ipar. Nem engedély­hez kötött ipar az egyszerű tejkimérés, valamint tejterméknek egyszerű áru­sítása. Az előbbi bekezdésben említett ipar­engedély megadása kérdésében első­és másodfokon az iparügyek intézé­sére hivatott első- és másodfokú köz­igazgatási hatóságok, harmadfokon pedig a földmívelésügyi miniszter ha­tároz. Az első bekezdésben említett ipar­engedély alapján gyakorolható ipar­űzési jog megszűnik, ha a jogosult iparát hivatalos felszólítás ellenére meg nem kezdi, avagy szünetelteti és hi­vatalos felszólítás ellenére sem foly­tatja. Az 1922: XII. t.-c. 34. §. első be­kezdésének 25. pontja, továbbá 40. §-a első bekezdésének a jelen szakasz ren­delkezéseivel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. 35. §. A kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter tanácsot állíthat fel annak a feladatkörnek ellátására, ame­lyet az Országos Középítési Tanács a kereskedelem- és közlekedésügyi tár­cához tartozó ügyek tekintetében be­töltött ; a tanács szervezetét és ügy­vitelét rendelettel szabályozhatja és feladatkörét a szükséghez képest mó­dosíthatja. 36. §. Az 1., 3., 4., 10., 14. és 16. §. szövegében előforduló ez a megjelölés ;

Next

/
Thumbnails
Contents