Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-199. A képviselőház közigazgatási, közgazdasági és közlekedésügyi, társadalompolitikai, valamint közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló 197. számú törvényjavaslat tárgyában

199. szám. 45 kelló megóvása mellett az egyéni tekintetek is megfelelő figyelemben részesülnek. A 4. §-Jioz. Az első bekezdés a) pontjában az »elvégzését« szó után »közérdeket kielégítő módon« szavakat vettük fel azért, hogy az iparengedély kiadásának indokát pontosan körülírjuk. A 9. §-hoz. A bizottság utolsó bekezdésként a következő rendelkezést vette fel: »A mestervizsgáló bizottság indokolt esetben az egy évi határidőt három hónapra leszállíthatja.« Ez a kiegészítés azért vált szükségessé, mert a gyakorlatban előfordulhat, hogy a vizsgázó a mester vizsgálatnál kisebb szaktudást mutat fel és ha az ismétlésre egy évi határidő van megszabva, a bizottság kíméletre lehet hajlandó, mig a rövidebb határidő kitűzése mellett a szóban lévő esetben a bizottságtól nagyobb szigorúságot lehet várni. A határidő leszállítását a vizsgálóbizottságra célszerű bízni; A 15. §-hoz. A tizenharmadik sorban a »szükséges« és a »burkolatokat« szavak közé az »új« szó kerül; ez a kiegészítés a bizottsági tárgyalás során felmerült kétséget oszlatja el. A 16 §-hoz. A bizottság a második bekezdés tizenötödik sorától a zárójel közötti szöveget törölte, mivel a felhozott példák nem kimerítőek és mert a példák felsorolása.a végrehajtási rendeletre tartozik. A 17. §-hoz. A bizottság utolsó bekezdésként a következő rendelkezést vette fel: »Az 1922:

XII. t.-c. 48. §-át utolsó bekezdésként a következő rendelkezés egészíti ki: A kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter rendelettel meghatározhatja az áruházak fogalmát, üzletkörét és üzletvitelének módját, továbbá engedélyhez kötheti az áruházak kibővítését és felállítását.« Ennek a rendelkezésnek az az indoka, hogy a kiskereskedelem méltányos érdekeinek megóvása céljából az áruházi kérdés megoldására jogalapot teremtsünk. A 22. §-hoz. Az utolsóelőtti és utolsó sorban az »egyszer egyhuzamban nyolcnapi szabadságot« szavakat »legfeljebb két részben tizennégynapi szabadságot« szavakkal helyettesítettük, számos felszólaló ugyanis a nyolcnapi szabadságot kevésnek tartotta. Egyben a bizottság megállapította, hogy a tanoncok javára szóló ez a rendelkezés nem prejudikál a magánalkalmazottak és munkások fizetéses szabadsága szabályozása kérdésének, amellyel egyébként a Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet folyó évi ülésszakában fog foglalkozni. A 25. §-hoz. Az ötödik sorban »kapcsolatosan« szó után »az érdekelt ipartestület meghallgatása után« szavakat vettük fel abból a célból, hogy az ipartestületek területének megváltoztatása alkalmával az érdekelt ipartestület részére a nyilatkozás lehetőségét biztosítsuk. A 28. §-hoz. Az első bekezdés nyolcadik sorában »az iparosság egy része« szavakat »az ipartestület tagja vagy a tagok egy része« szavakkal helyettesítettük annak kifejezésre juttatása céljából, hogy már egy iparos árromboló cselekménye miatt is fel lehet lépni. A hatodik bekezdés szövegét a következőképpen állapítottuk meg: »A hátralékos bírságösszeg behajtásának biztosítása és elévülése tekintetében a közadókra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók«. E módosítás a szöveget szabat osabbá tette. A 30. §-hoz. A negyedik bekezdés második mondata helyébe — ugyancsak a szöveg szabatosabbá tétele érdekében — »A szerződési bírság behajtása és elszámolása tekintetében a 28. §. rendelkezései irányadók.« szöveget vettük fel.