Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-238. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1934/35. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1934/35. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1934:XIV. t.-c.) az 1934/35:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 32. és 232. számú jelentései tárgyában

fílO 238. szám. átruházásnak az 1934/35. költségvetési évben helye lehet. Szabadon azonban ebben a keretben sem volt a hitelátruházási jog gyakorolható, mert ezzel a joggal az illető tárcák és üzemek — az imént hivatkozott törvényszakasz (2) bekezdésében foglalt további rendelkezés folytán — csak abban az esetben élhettek, ha arra a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával engedélyt adott. Egyébként a minisztertanács az 1934/35. évet illetően a hit el átruházások engedélyezésénél akként járt el, hogy az említett törvényszakasz (2) bekezdésével hitelátruházás céljából egybekapcsolt rovatok közül külön megjelölte azokat a rovatokat, amelyek hitelátruházás szempontjából figyelembe vehetek és egyben összegszerűleg megszabta a hitelátruházás útján fedezhető túlkiadást is, mely egyes esetekben csak részösszege volt a rovaton előállott túlldadásnak. Az államháztartás utalványozási főeredményei alapján az előirányzattal szemben bruttó összegekben : A rendes kiadásoknál Megtakarítás Túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás A rendes kiadásoknál millió pengőben A rendes kiadásoknál 54-5 63-5 2-3 15*2 2*1 Az átmeneti kiadásoknál 10*6 1:0 1-6 1*5 2-3 15*2 2*1 A beruházásoknál 10*6 1:0 1-6 1*5 2-3 15*2 2*1 Összesen 10*6 1:0 1-6 1*5 2-3 15*2 2*1 Összesen 66-1 66-6 19-6 Ez eredmények szerint, ha a 66*1 millió P megtakarítást levonjuk az összesen 86*2 millió P-t tevő túlkiadásból és előirányzat nélküli kiadásból, úgy a költségvetési összhitellel szemben 20*1 millió P túllépés jelentkezik. A személyi járandóságoknál 18 millió P megtakarítás állott elő, ami azonban a nyugellátásoknál mutatkozó 6*8 millió túlkiadás figyelembevételével 11*2 millió P-re száll le. A megtakarítás főként annak folytán állott elő, hogy úgy, mint az előző évben, üresedésben levő állások betöltetlenül hagyattak, illetőleg hogy a kinevezési tilalom folytán az évközben megüresedett állások betölthetők nem voltak. A nyugellátásoknál a kedvezőtlen eredményt a nyugellátásban részesülők számának lényeges emelkedése és a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (intercalaré) elmaradása okozta. Az államadósságok szolgálatánál mutatkozó 21*4 millió P megtakarítás egy része a fizetési kötelezettség kényszerű elhalasztása folytán keletkezett. Beruházásokra összesen 43 3 millió P fordíttatott, 2*6 millió P-vel több, mint amennyi előirányoz tátott. Az előirányzat nélküli kiadások az utalványozott összes kiadásnak, szemben az előző évi 2 %-os és az 1932/33. évi 2-5 %~os eredménnyel, csak 1'7%-át teszik ki, míg a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadás együttes összegének aránya az utalványozott kiadások főösszegéhez az 1932/33. évi 5*3% és az 1933/34. évi 7 %-kal szemben 7*3 % volt. Az utalványozott állami kiadások az 1932/33. évben 1.1841 millió P-t, az 1933/34. évben 1.184*5 millió P-t, az 1934/35. évben pedig 1.187*9 millió P-t tettek ki. A költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben előírásban a bevételi visszamaradás 21*8 millió P, a bevételi többlet és az előirányzat nélküli bevételek együttes összege 84*7 millió P, így a tiszta bevételi többlet 62*9 millió P. Az állami közigazgatás tényleges (lerótt) bevételei az 1932/33. évben 772*7 mii-