Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-232. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1934/35. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1934:XIV. t.-c.) az 1934/35:II. félév végén mutatkozó eltérésekről

440 232. szám, Indokolás a m. kin honvédelmi miniszter úrnak 1935. évi szeptember hó 10.-én 6.638. szám alatt a Legfőbb Állami Számvevőszékhez intézett átirata szerint. XVII. FEJEZET. A) Rendes kiadások. 1. címhez. (Központi igazgatás.) A 4. »Gazdálkodási kiadások« rovaton kimutatott 220.918 P 79 f túlkiadást az okozta, hogy az állami számvitelről szóló törvényben lefektetett bruttó elszámolási rendszer a kincstári gazdaságokra is kiterjesztetett s ennek megfelelően a kincstári gazdaságok minden elért bevétele rendes bevételként számoltatott el, viszont a felmerült összes tényleges szükséglet jelen rovat terhére utalványoz tátott. Megjegyez te tik, hogy az 1934/35. évi költségvetési indokolásban bejelentést nyert az a körülmény, hogy az e rovat keretébe tartozó kincstári gazdaságoknak az előirányzott összegen felüli kiadásai közvetlenül a gazdasági bevételekből nyernek fedezetet, a termények egy része pedig közvetlenül a tárca szükségleteire fordíttatik. 3. címhez. (Csapatok.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovat 4. »Legénységi vitézségi érempótdíjak« alrovatán mutatkozó 23.425 P újabb előirányzat nélküli kiadás azért állott elő, mert az 1934. évi 7.750. M. E. számú rendelet alapján 1934. évi július hó L-jétől kezdődően az arany vitézségi éremmel, valamint az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel többszörösen kitüntetettek érempótdíjait folyósítani kellett. Fenti alrovaton a tényleges szolgálatban álló katonai egyének részére folyósított érempótdíjak nyertek elszámolást. A 2. »Dologi kiadások« rovaton a hitelátruházással nem fedezett 3,643.801 P 92 f túlkiadást részben különböző felszerelési és fegyverzeti cikkeknek az előző költségvetési években takarékossági szempontból mellőzött, most már tovább nem halasztható beszerzésével járó kiadások idézték elő. Másrészben túlkiadást okozott az, hogy a kiképzés folytonosságának biztosítása érdekében a lóállományt az előirányzottnál nagyobb mérvben kellett pótolni, továbbá, hogy a takarmányfélékben bekövetkezett áremelkedés folytán a lótartási költségek a számításba vett összeget meghaladták, valamint, hogy a felszerelési cikkeknek a végső használhatósági határig való alkalmassá tétele és az elodázhatlan épületkarbantartási