Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-198. Törvényjavaslat a hatósági orvosi szolgálatról és közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról

198. szám. 37 A 4. §-ho?. (i) bekezdés. A vármegyei főorvos az 1929 : XXX. t.-c. 69. §-a értelmében szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szolgálat után a VII., az ebben eltöltött kilenc évi szolgálat után pedig a VI. fizetési osztályba léptethető elő. Ezenfelül a VI. fizetési osztályban eltöltött öt évi szolgálat után érdemesség esetén nyugdíjba beszámíttandó személyi pótlékban, nyolc évi szolgálat után pedig kétszeres összegű személyi pótlékban részesíthető. A törvényhatósági jogú város főorvosa az 5600/1925. B. M. sz. rendelethez mellékelt I. sz. kimutatás szerint szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetés osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba léptethető elő. Ezenfelül az 1927 : V. t.-c. 49. §-a értelmében pótilletményben is részesíthető. A járási tiszti orvos az 1929 : XXX. t.-c. 69. §-a értelmében szolgálatát a IX. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba léptethető elő. Személyi pótlékára nézve a vármegyei főorvosnál ismertetett rendelkezések állnak. A törvényhatósági jogú város orvosa az 5600/1925. B. M. sz. rendelethez mellékelt I. sz. kimutatás szerint szolgálatát a IX. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba léptethető elő. Pótilletménye tekintetében az 1927 : V. t.-c. 49. §-a rendelkezik. A megyei város ügyvezető orvosa az 5600/1925. B. M. sz. rendelethez mellékelt II. sz. kimutatás szerint szolgálatát a IX. fizetési osztályban kezdi. Előlépésére és pótilletményére nézve a törvényhatósági jogú város orvosánál elmondottak az irányadók. A m. kir. tiszti főorvosok és tiszti orvosok fizetési osztályokba sorozását azért tartottam szükségesnek a fentebb ismertetett szabályozásnál kedvezőbben megállapítani, mert a m. kir. tiszti főorvosok és tiszti orvosok ugyané szakasz (*) bekezdése értelmében magángyakorlatot nem folytatnak. Egyrészt tehát kárpótlást kellett nyújtanom a magángyakorlat megszűnése folytán bekövetkező anyagi veszteségekért, másrészt azonban a javadalmazás emelése révén azt a célt kívántam biztosítani, hogy az új helyzet az orvosi kar értékesebb elemeit a tiszti orvosi szolgálattól ne riassza el. A (2) bekezdés a jelenlegi elrendezésnek megfelelően azt a rendszert tartja fenn, hogy a kiküldetési járandóságok, hivatali elhelyezési költségek és egyéb dologi szükségletek a törvényhatóság, illetőleg a megyei város, vagyis azon közület által viseltessenek, melynek érdekében a szóbanlévő kiadások felmerülnek. A (3) bekezdés értelmében viszont az átköltözködési illetményeket — lévén a m. kir. tiszti főorvosok és m. kir. tiszti orvosok állami tisztviselők — az állam vállalja át. (4) bekezdés. A törvényjavaslat keretében úgy a m. kir. tiszti főorvosok és m. kir. tiszti orvosok kezdő javadalmazásának, mint megfelelő előmenetelének biztosítása érdekében minden jogosult igényt kielégítő intézkedés történt s így méltán elvárható, hogy munkaerejük teljes egészében a közegészségügy szolgálatába állíttassék. A magángyakorlatnak eltiltása ezen az alapon nyugszik. A megengedhető mellékfoglalkozások {mint pl. az egészségvédelmi szolgálatban közreműködés) továbbá a magánfelek részére kifejtett hatósági orvosi tennivalók után járó díjakból származó jövedelem kérdése rendeleti úton fog szabályoztatni. Az 5. §-hoz. Az (1) bekezdés értelmében a jövőben a tiszti főorvosi állás elnyerhetésére nézve az 1883 :

1. t.-c. 9. §-ában megkívánt előfeltételeken túlmenően a m. kir. tiszti főorvosnak tiszti orvosi minőségben eltöltött öt évi szolgálati idővel