Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-198. Törvényjavaslat a hatósági orvosi szolgálatról és közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról

32 19$. szám. Melléklet a 198. számú irományhoz. Indokolás „a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Néhány hónap előtt, az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során, a közegészségügyi közigazgatásnak olyan korszerű reformját helyeztem kilátásba, amely a közegészségügyi feladatok ellátását az adminisztráció részéről gyorsabbá és közvetlenebbé, az eredmény szempontjából pedig biztosabbá és hatékonyabbá teszi. Ez a reform annál is inkább indokolt, mivel a magyar közegészségügyi közigazgatásnak alapjául szolgáló 1876 : XIV. törvénycikk megalkotása óta immár 60 év telt el. Ez a 60 év túl hosszú élettartam, ha tekintetbe vesszük az orvostudománynak, de különösen a közegészségtannak nagy fejlődését, amely főleg a 80-as évektől kezdve igen rohamos volt. Hosszú tehát ez a 60 év különösen egy olyan törvény számára, amelynek a nemzet legnagyobb és legnehezebben pótolható értékét : a néperőt kell védenie és amelynek — épp az általa védett érdekek nagy jelentőségére tekintettel — a tudomány haladására, a védett érdek szempontjából jelentős minden ismeretre és gyakorlati tapasztalatra figyelemmel kell lennie. Igaz ugyan, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. törvénycikk kitűnő rendszerével, tágítható kereteivel, szerencsés fogalmazásával alkalmas volt arra, hogy a közegészségügyi érdekeket sikeresen védje, de kétségtelen az is, hogy e törvény rendelkezései az egészségvédelem új irányainak szolgálatába már nehezen állíthatók. A közegészségügyi munka ma sokkal inkább a preventió jegyében áll, mint állott a törvény keletkezése idejében, amikor — az akkori ismeretek mellett — joggal az volt a felfogás, hogy a közegészségügy : kórházügy. Ma az a felfogás, hogy racionálisabb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani. Természetes tehát, hogy a preventiónak a közegészségügyi politika alapjává tétele e régi törvényünk alapján nehézkes és mesterkélt. A későbbi közegészségügyi törvények, így a községek közegészségügyét szabályozó 1908 : XXXVIIL, valamint a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézetet felállító 1925 : XXXI. törvénycikkek haladást jelentettek ugyan, azonban az 1876. évi törvényt az elavulástól nem tudták megmenteni. A mai kor követelményeit ugyanis már az 1908. évi törvény rendelkezései sem elégítik ki, a Közegészségügyi Intézet felállítása pedig, bármennyire is áldásos volt, egymagában