Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-198. Törvényjavaslat a hatósági orvosi szolgálatról és közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról

198. szám. 29 dig, amíg az állami szolgálatban nyug­díjba beszámítható illetményének meg­felelő fizetési osztályba vagy fokozatba elő nem lép. B) Városi, községi orvosok, körorvosok. 9. §. (i) A törvényhatósági jogú és a megyei város köteles a szükségnek megfelelő számú városi orvosi állást rendszeresíteni. (2) A belügyminiszter a törvény­hatósági jogú és a megyei városokat — a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatása után, a pénzügyminisz­terrel egyetértően — a városi orvosi létszám kiegészítésére kötelezheti. 10. §. (1) Minden, legalább ötezer lélekszámú község köteles községi or­vosi állást rendszeresíteni. (2) A belügyminiszter az ötezernél nagyobb lélekszámú községet, az alispán meghallgatása után, több orvosi állás rendszeresítésére kötelez­heti. (3) A belügyminiszter az oJyan köz­ségeket, ahol nincs községi orvosi állás rendszeresítve, közegészségügyi körbe osztja be, vagy az orvosi szolgálat szempontjából valamely vele határos megyei károshoz vagy olyan község­hez csatolja, amelyben orvosi állás van rendszeresítve. A közegészségügyi kör­ben a községi orvos tennivalóit a kör­orvos Játja el. (4) A közegészségügyi kör területét és székhelyét a belügyminiszter álla­pítja- meg. (0) A körorvosnak a közegészségügyi kör székhelyén kell laknia. Ha a kör­orvos ennek a törvénynek hatályba­lépése előtt nem a kör — újonnan meg­állapított —• székhelyén lakott, a bel­ügyminiszter megengedheti, hogy a körorvos a közegészségügyi kör terü­letén más, olyan községben lakhassék, ahol gyógyszertár van. (e) Az egyes jogszabályokban elő­forduló »orvosi kör« megjelölés alatt — ennek a törvénynek hatálybalépé­sétől kezdve -*- »közegészségügyi kört« kell érteni. 11. §. (1) A városi orvost, a községi orvost és a körorvost —• a törvény­hatóság első tisztviselőjének meghall­gatása után —- a belügyminiszter ne­vezi 1 i. (2) Az (1) bekezdésben említett orvo­sok városi, illetőleg községi tisztvise­lők, a képviselőtestületnek továbbra is tagjai, illetményeiket és egyéb járan­dóságaikat továbbra is a város, ülető­leg a község viseli. (3) Az (1) bekezdésben említett orvo­soknak törvényben vagy az 1. §. (3) bekezdése alapján kiadott rendeletben nem szabályozott feladatkörét a tör­vényhatóságok és a megyei városok szabályrendeletben állapíthatják meg. (4) Az (1) bekezdésben említett orvo­sok szabályszerű elbánás alá vonását — a jogszabályok értelmében erre ille­tékes hatóságokon kívül —• a belügy­miniszter is elrendelheti. 12. §. (1) E törvény hatálybalépésé­nek napjától számított három éven belül városi orvossá, községi orvossá, illetőleg körorvossá olyan orvost is ki lehet nevezni, aki tiszti orvosi, illető­leg községi orvosi vizsgát (1. §. (2) bek.) nem tett. Az ilyen orvos az említett képesítést a kinevezés napjától számí­tott három éven belül megszerezni köteles, különben állását veszti. Az állását vesztett orvost úgy kell tekin­teni, mint akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. (2) Az 1 §. (2) bekezdésének rendel­kezése állásuk megtartásában nem érinti azokat, akik e törvény hatályba­lépésekor községi vagy kör orvosi állást töltenek be. //. fejezet. Vegyes rendelkezések. 13. §. (1) A közegészségügyi közigaz­gatás terén a belügyminiszter véle­ménynyilvánító szerve az Országos Köz­egészségügyi Tanács. (2) A Tanács a közegészségügyet érintő kérdésben a belügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents