Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-197. Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról
20 1Ö7. szám. tathatta, •— addig a javaslat szerint mód lesz arra, hogy az ismételten ilyen cselekményeket elkövető s ezek miatt elítélt, a beléje helyezett bizalommal ismételten visszaélő iparos az ipara önálló gyakorlásának jogától megfosztassék. Ennek a rendelkezésnek nagy hasznát fogja látni az ipar is, mert fokozódni fog az ipar megbecsülése, ha azt csupán feddhetetlen jellemű egyének folytathatják. Ezenfelül azonban anyagi előnyt is jelent ez a tisztes ipar számára. Az az iparos, aki az ipara gyakorlása, az általa szolgáltatott áru és munka tekintetében a fennálló követelményeknek nem felel meg, rendszerint olcsóbban tudja a fogyasztót kiszolgálni, mint az ezeknek a követelményeknek eleget tevő iparos s így az utóbbinak erős versenyt támaszt, ennek kereseti lehetőségeit elvonja. A javaslat szóbanforgó rendelkezése a tisztességtelen verseny eme megnyilvánulásának megátalkodott folytatását lehetetlenné teszi. Mindezek szerint tehát a javaslatnak ez a rendelkezése a fogyasztóközönség és az iparosság érdekét egyaránt jelentősen szolgálja. Az 1922 : XII. t.-c. 70. §-a nem szakmai megbízhatóságot, hanem csupán megbízhatóságot említ. A törvény végrehajtásáról szóló 78.000/1923. K. M. számú rendelet 88. §-a rendelkezett az iparengedély kiadásával kapcsolatban akként, hogy a megbízhatóság kérdését mindenkor a folyamodó által gyakorolni kívánt ipar szempontjából, azzal kapcsolatosan kell elbírálni. A javaslat azonban szükségesnek tartja, hogy ez a szempont magából a törvény szövegéből is kitűnjék és ezért kifejezetten szakmai megbízhatóságot említ. Másik újítás az 1922 : XII. törvénycikk 70. §-ával szemben az, hogy az iparűzési jog elvonásának feltételéül a szakmai megbízhatóságot kétségessé tevő bűncselekményekért való ismételt jogerős elítélésen felül nem kívánja meg, hogy az iparost ismételten írásbelileg meg is intsék. Az 1922 : XII. törvénycikk 70. §-ának az a rendelkezése, amely a jogkövetelményeket előzetes megintésektől tette függővé, mint egészen kivételes rendelkezés a gyakorlatban sok nehézséget okozott és feleslegesnek is bizonyult, azért a javaslat azt mellőzi. Ezzel szemben azonban míg az említett 70. §. szerint az iparűzési jogot' el lehetett vonni, tekintet nélkül arra, hogy az elítélés milyen időközökben történt, a javaslat szerint a szakmai megbízhatóságot kétségessé tevő bűncselekmény az iparűzési jog elvonására indokul csak akkor szolgálhat, ha ily cselekmény miatt az iparost iparigazolvány alapján gyakorolható ipar esetében három éven belül három ízben, iparengedélyhez kötött ipar esetében három éven belül két ízben jogerősen elítélték. Annak, hogy a javaslat a fentebbiek ellenére különbséget tesz az iparigazolvány alapján gyakorolható s az engedélyhez kötött iparűzési jog elvonása között, indoka az, hogy az engedélyhez kötött iparoknál azokra a köz szempontokra figyelemmel, amelyek az illető ipar engedélyhez kötését szükségessé tették, fokozottabban kell ügyelni arra, hogy azokat csak megbízható iparosok gyakorolhassák. A javaslat mellőzi az 1922 : XII. törvénycikk 70. §-ának a gépkocsival való iparszerű árufuvarozásra, továbbá a rendes járati időhöz kötött, gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) iparra szóló iparengedély visszavonására vonatkozó rendelkezését, minthogy az említett iparok az 1930 : XVI. törvénycikk 47. §-a értelmében már nem esnek az ipari törvények hatálya alá. Egyebekben a javaslat lényegileg fenntartja az 1922: XII. törvénycikk 70. §-ának rendelkezéseit. Az iparűzési jog elvonása tárgyában a közigazgatási bírósághoz halasztó hatályú panasznak van helye. Ez biztosítja, hogy az iparűzési jog elvonása csak az egyén jogainak sérelme nélkül történhetik. A 20. §-hoz. A tanonciskolák munkáját nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy az iskolákba a tanév folyamán állandóan és rendszertelenül jönnek új tanulók és távoznak el azok, akiknek tanviszonyuk megszűnt. Tekintettel arra, hogy az
