Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről

201. szám. 141 tesen csak az átengedésre kötelezett, illetőleg a hitelező beleegyezésével lesz a javaslat szerint is a kártalanitási összeg kiegyenlítésére felhasználható. VI. fejezet. Az illeték- és adótartozások ingatlannal való kiegyenlítése. A telepítés hatályosabb lebonyolításának szolgálatába állítja a törvényjavaslat annak a gazdakörök részéről már korábban is felmerült kívánságnak a teljesítését, hogy azok a földbirtokosok, akiknél illeték- és adótartozásuknak pénzben való kiegyenlítése nehézségekbe ütköznék, de akik a javaslat céljára alkalmas mezőgazdasági ingatlannal rendelkeznek, tartozásukat ily ingatlannak átadása útján róhassak le. A javaslat ehhez képest módot nyújt az egyenesadóknál az 1935. év végéli fennálló hátralékok üyetén kiegyenlítésére, az öröklési, ajándékozási és ingatlanvagyon átruházási illetékeknél pedig mind a hátralékoknak, mind a jövőben esedékessé váló összegeknek földben való lerovására. Azt az Összeget, amelyet az állam az államháztartás bevételeiből ily módon elvonna, természetben való földhöz jut tat ás révén kíván folytatólagosan a telepítési alapnak juttatni, a javaslat már ismertetett 4. §-a 15 millió pengőben határozza meg. A javaslat úgy az illeték-, mint az adótartozásoknál lehetővé kívánja tenni, hogy a tartozásoknak földdel való kiegyenlítését egyrészt az illeték fizetésére kötelezett, illetőleg az adózó, másrészt — kötelezés útján — az államkincstár is kezdeményezhesse. A kötelezés lehetőségét teljesen kikapcsolni nem lehet, mert éneikül aligha lenne biztosítható, hogy ezen az úton belátható időn belül a kívánt mértékben álljon rendelkezésre földbirtokpolitikai célokra alkalmas földterület. Az értékelés és igénybevétel egyébként a javaslat céljára történő átengedésre kötelezéshez hasonló módon történik, természetszerűen azzal az eltéréssel, hogy a földbirtokos illeték- és adótartozásának kiegyenlítése révén a köztartozás fejében igénybevett földterület teljes ellenértékét egyszerre megkapja. A földben való kiegyenlítésre kötelezés azt az előnyt is jelenti az adózóra, hogy üymódon ingatlanának csak kisebb részétől és jobb feltételek mellett kell megválnia, mintha árverésre kerülne a sor. A kötelezés előfeltételeinek és a becsértéknek megállapítása tekintetében egyébként a javaslat ugyanazt a jogvédelmet biztosítja az illeték- és adóhátralékosnak, mint aminőt általában a telepítési célra történő átengedésre kötelezés esetében nyújt. Amint arra már a 15. §. indokolásában utaltam, a köztartozás fejében átadásra kötelezést a javaslat mégis az átengedésre kötelezéstől független eljárásként szabályozza. •. . A 37. §-hoz. Az említett cél megvalósítása érdekében ez a §. elsősorban a pénzügyminiszternek a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve adott engedélyével lehetővé teszi bizonyos illetéktartozások ingatlan tulajdonul átadásával kiegyenlítését, arra az esetre pedig, ha a fizetésre kötelezettnek nagyobb mezőgazdasági ingatlana van, az illetékek szűkebben megvont köréhez tartozó illetékek ily módon kielégítésére kötelezést is lehetővé tesz. Hogy a javaslatban tüzetesen meghatározott illetékek lerovására túlságos kis területű s a javaslat céljára ennek folytán alkalmatlan földdarabok ne legyenek felhasználhatók, arról a javaslat azzal gondoskodik, hogy 5.000 pengőnél kisebb tartozás ily módon kiegyenlítését sem önkéntesen nem engedi meg, sem elrendelhetővé nem teszi. Azt viszont, hogy az ingatlannal kielégítésre kötelezéssel kisebb birtokok megbonthatok ne legyenek, azzal éri el, hogy a kötelezés előfeltételük 5.000 koronánál nagyobb kataszteri tiszta jövedelmű mezőgazdasági ingatlannal