Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről
201. szám. 135 A 28. §-hoz. A javaslat számot vet a nagybirtokból átengedésre kötelezésnek azzal az esetleges visszahatásával, hogy a birtokosok csökkent terjedelmű birtokukon kisebb gazdasági cselédlétszámot fognak tartani, bár az 1920 : XXXVI. törvénycikk végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen vonatkozásban felmerült aggodalmak túlzottak. A javaslat az esetleg mégis jelentkező visszahatás ellensúlyozására több rendelkezésében törekszik, amelyek közül a 9. §. (i) bekezdésének d) pontja a cselédlétszám emeléséhez fűz bizonyos kedvezményeket, a 46. §. (2) bekezdése pedig az állásukat vesztett gazdasági alkalmazottak ingatlanban részesítését igyekszik megkönnyíteni. Avégből, hogy egyfelől az ingatlanban részesítésre alkalmas gazdasági cselédek megfelelően kiválaszthatók legyenek, másfelől pedig, hogy a gazdasági alkalmazottak elbocsátása túlságos méreteket ne öltsön, a javaslat kötelezi az ingatlantulajdonosokat az átengedéssel kapcsolatos létszámcsökkentési szándékuk bejelentésére és módot nyújt arra, hogy a földmívelésügyi miniszter az átengedés után megmaradó birtok cselédlétszámát legfeljebb öt évre kötelező erővel megállapíthassa. A cselédlétszám kötelező erővel megállapítása kétségkívül a magánjogba való benyúlást jelent és ezért a javaslat a földmívelésügyi miniszter ilyen irányú rendelkezésének megfelelő korlátokat szab. Nem engedi meg nevezetesen, hogy a földmívelésügyi miniszter megállapítása meghaladja azt a mértéket, amelyet maga a javaslat is 9. §-ában mint kedvezményre jogosít ót állapít meg. Ezenfelül figyelemmel van a javaslat az 1907 : XLV. t.-c. 29. §-ának arra a rendelkezésére is, amelynek értelmében a cselédlétszám emelkedésével a gazdára építkezési kötelezettség is hárulhat. A birtok egy részére korlátozott átengedési kötelezettség teljesítése esetében — egyes kivételes eseteket nem tekintve — a cselédlakások továbbra is az átengedésre kötelezett megmaradó ingatlanán fognak maradni és ehhez képest a létszám változatlanul maradása nem járhat új cselédlakás építés szükségletével, csak az eddigi létszám emelése idézhetné tehát elő az új lakások építésére vonatkozó kötelezettséget és ezért a javaslat kizárja oly nagy cselédlétszám megállapítását, amelyhez új cselédlakások létesítésére vonatkozó kötelezettség kapcsolódnék. A javaslat abban a kérdésben, hogy a helyi viszonyok alapján mennyiben szükséges a cselédlétszám megállapítása és mennyi a megfelelő legkisebb létszám, panaszt nem biztosít, mert ezek a kérdések bírói eldöntésre nem alkalmasak. A földmívelésügyi miniszter határozatának említett korlátjai azonban elég exactak ahhoz, hogy az abba ütköző határozat ellen az érdekelteknek, akiknek sorában a tulajdonoson, a haszonélvezőn és javadalmason felül a haszonbérlő is tartozik, panaszt lehessen biztosítani. IV* fejezet. Az átengedésre kötelezett kártalanítása. A 29. §-hoz. Már a javaslat korábbi rendelkezéseinek ismertetése során utaltam arra, hogy a tulaj donátengedésre kötelezett a megállapított becsérték megfizetésével kap kártalanítást és ebből a kártalanítási összegből legalább 2 / 3 rész az, amelyet az ingatlan átvétele előtt készpénzben kell megfizetni (1. 63. oldal). A javaslatnak e szabálya természetesen nem zárja ki, hogy a kártalanítási összeg nagyobb hányada, esetleg egész összege is kifizethető legyen, a 2 / 3 rész lefizetése melletti tulaj donbavétel biztosítása csupán avégből mutatkozott szükségesnek, hogy a viszonyok legkedvezőtlenebb alakulása esetére számítási alapul szolgáljon. A 2 / 3 rész lefizetése után jelentkező hátralék 3 és %%-os kamatozás alapulvételével a becsérték l j^é>mk évi 6.067 %-át fogja kitenni. A javaslat módot nyújt arra, hogy
