Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-197. Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról

197. szám. 7 Amennyiben a bizottság a bekívánt költségszámítások alapján megállapítja, hogy a panaszolt ár, illetőleg munkadíj nem fedezi az önköltséget és nem felel meg a rendes és észszerű gazdálkodás feltételeinek, ebben az esetben a szakosztálynak, illetőleg az ipartestületnek azt a tagját, aki az iparűzés tisztességét sértő eljárást elkövette, száz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A bizottság határozata ellen tizenöt nap alatt felébbezésnek van helye az illetékes miniszterhez, aki — szükség esetén az Arelemző Bizottság bevonásával — végérvényesen határoz. A kiszabott bírságot az illetékes minisztérium költségvetése keretében kell bevételként elszámolni. A hátralékos bírságösszeg behajtásának biztosítása, elévülése és a késedelmi kamatok felszámítása tekintetében a közadókra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. A bizottság szervezetének, elj árasanak és ügyrendjének részletes szabályait az illetékes miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. 29. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 25. §-át a harmadik bekezdés után negyedik bekezdésként beiktatott következő rendelkezés egészíti ki: Az ipartestületi szék kijelölt tagjai útján ellenőrzi azt, hogy az ipartestület tagjai a náluk alkalmazott tanoncok és segédek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket megtartják-e. Az 1932: VIII. t.-c. 25. §-ának negyedik bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki: Az. ipartestületi fegyelem megszegésének kell minősíteni azt is, ha az ipartestület tagja az ipartestületi szék idézésére meg nem jelenik és elmaradását kellően nem igazolja. 30. §. Az 1932: VIII. t.-c. 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ipartestület a tagjainál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése, főképpen pedig munkaszabályszerződések kötése céljából munkaügyi bizottságokat alakíthat. A munkaügyi bizottságokban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak, a munkaszabályszerződések kötése céljából alakított munkaügyi bizottságokban az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosoknak és ezek alkalmazottainak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől a három alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől a háromnál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A munkaszabályszerződés kötése céljából alakított munkaügyi bizottságokban egyfelől az iparosok képviselőit, másfelől az alkalmazottak képviselőit munkaszabályszerződés kötésére jogosított szerződő félnek kell tekinteni. A munkaszabály szerződés határoz mányainak megtartását szerződési bírság (kötbér) megállapításával kell biztosítani. A munkaszabályszerződések érvényességéhez az illetékes miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyást változtatások teljesítésétől teheti függővé. Ha a miniszter a munkaszabályszerződésnek benyújtásától számított harminc nap alatt nem nyilatkozik, a munkaszabály szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni. A szerződési bírság (kötbér) kirovása tekintetében az ipartestületi szék,, ennek nem létében az ipartestületi elöl-, járóság határoz. A szerződési bírságot közigazgatási úton, közadók módjára kell behajtani. A munkaügyi bizottság szervezetét, tagjai választásának módját, a bizottság feladatkörét, eljárását, a munkaszabályszerződés közzétételének és végrehajtásának módját az illetékes miniszter rendelettel szabályozza.