Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről
201. szám. 123 és hogy a két érdeket miképpen kell összeegyeztetni. Az átengedésre kerülő terület kijelölésében természetesen minden újonnan erdősített területet mellőzni lehet. A 15. §-hoz. A termelés zavartalanságához fűződő fontos érdekek megkívánják, hogy ugyanaz a nagybirtok az átengedésre csak egyízben legyen kötelezhető. Ha tehát a földmívelésügyi miniszter nem meríti ki az átengedésre kötelezés egész lehetőségét az első alkalommal, a javaslat ezt a további átengedésre kötelezésről való joghatályos lemondásként értelmezi. Ez alól az általános szabály alól azonban mégis kivételt kellett tenni arra az esetre, amikor az átengedésre kötelezés lebonyolítása után szűnnek meg olyan körülmények, amelyek az átengedésre kötelezés mértékét csökkentették. Ilyen körülmény a gazdasági alkalmazottaknak a 9. §. (i) bekezdése d) pontjában és a (2) bekezdésében említett létszáma, valamint a birtok egyrészének all. §. (3) bekezdése szerint figyelembe vett haszonbérletek alakjában való hasznosítása. Ha tehát a birtokos az alkalmazottak létszámát a meghatározott mérték alá csökkenti, vagy a haszonbérleti viszonyokat megszünteti, ez az átengedésre kötelezés lehetőségét újból meg fogja nyitni. Természetesen ebben az esetben sem lehet majd az átengedésre kötelezés mértékét az első átengedés után előállott birtoknagyság alapján számítani, hanem a már átengedett területet is hozzá kell a birtokhoz számítani és az ilyen alapon kiszámított átengedésre kijelölhető területből a már átengedett területet le kell vonni oly módon, amint azt a 11. §. (2) bekezdéséhez fűzött indokolás során példával is illusztráltam. Eltérés lesz a IX. §. szerinti számítással szemben az, hogy ilyen esetekben nem kell figyelemmel lenni arra, hogy a hozzászámítás az átengedési mérték emelkedése folytán esetleg emelni fogja az átengedésre kerülő területet. Különösen a 11. §. (3).bekezdése alá eső kishasz onbérletek közül egyeseknek megszűnése azt eredményezheti, hogy az újbóli átengedésre kötelezés lehetősége csupán egészen kis földdarabok tekintetében nyilik meg. A javaslat az ilyen egészen csekély darabok megszerzése érdekében az eljárás megismétlését nem engedi meg, hanem ehhez legalább 30 kataszteri holdra terjedő új átengedési kötelezettséget kíván meg. Ha tehát a kulcs pl. í / i volt, több mint 120 kataszteri hold tekintetében kell a kishaszonbérleteknek megszűnniök ahhoz, hogy új eljárás indulhasson. Félreértések megelőzése érdekében mondja ki a javaslat, hogy a köztartozások földdel kiegyenlítésére kötelezés nem esik az átengedésre kötelezéssel egy tekintet alá. A kétféle eljárás tehát ugyanazon tulajdonos ellen akár egyidejűleg, akár egymást követően folytatható. Az egyidejűleg folyó két eljárás közötti kapcsolatot a 38. §. (4) bekezdése tisztázza. A 16. §-koz. A javaslat az átengedésre kötelezés egy alkalomra korlátozásán felül más módon is igyekszik az átengedési kötelezettség elvi megállapításával járó bizonytalanságot csökkenteni. Erre a célra fognak szolgálni a 16. §-ban szabályozott tanúsítványok is. A földmívelésügyi miniszter tanúsítványt adhat nevezetesen elsősorban arról, hogy a kérelmező birtoka tekintetében az átengedésre kötelezés törvényes előfeltételei nem állanak fenn. Bármennyire igyekezett ugyanis a törvényjavaslat az átengedésre kötelezés előfeltételeit tüzetesen megállapítani, mégis —• éppen az előfeltételek több tényezőből előállása folytán — lehetséges, hogy az adott esetekben maga az ingatlantulajdonos nem fogja tudni könnyen megállapítani, vájjon a birtoka a törvény rendelkezései alá esik e vagy nem, aminek következtében ez a kérdés esetleg a törvény hatályban létének egész ideje alatt tisztázatlan maradhatna. De különösen fontos lehet a kérdésnek a tisztázása akkor, ha valaki a birtokát a maga egészében el akarja idegeníteni, vagy arra kölcsönt akar felvenni és a bizonytalanság a vevőt vagy kölcsön nyújtására egyébként hajlandó személyt vissza fogja 16*
