Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről

2Ó1. szám. Öd idevágó törvényes intézkedéseivel, a javaslat a gyorsabb lebonyolíthat ás bizto­sítása céljából a végrehajtást a földmívelésügyi miniszterre bízza. Tekintettel azonban arra, hogy a szükséges közigazgatási intézkedések sok esetben súlyos és bírói megítélést igénylő magánjogi érdekeket is érintenek, minden ilyen határozat­tal szemben biztosítani kívántam a bírói jogorvoslat lehetőségét. II. Alapelve a javaslatnak, hogy az évtizedekre szóló, következetes birtok­politikai tevékenység a magántulajdon elvének figyelembevételével és a termelés folytonosságának lehető zavarása nélkül legyen végrehajtható. Magától értetődően következik ebből, hogy a javaslattal csak elő kívánom segíteni azt a fejlődési folyamatot, amely — állami beavatkozás nélkül is — közel egy évszázad óta a kisbirtoktípus térhódítása felé irányul. Az állami beavatkozás csak ennek a tér­hódításnak a gyorsítására szorítkozhatik ott, ahol ez közérdekből kívánatos; semmiesetre sem pótolhatja azonban az erre irányuló és támogatni kívánt magán­tevékenységet. Különös figyelemmel kívántam lenni e szempontokra a szükséges földterületek kijelölésénél és a felhasznált földek tulajdonosait megillető kár­talanítások megállapításánál. A szükséges földterületek megszerzésénél, az említett szempontokon kívül, főként arra kívántam ügyelni, hogy a javaslat ne érintsen nagyobb területeket, mint amelyek felhasználására az adott pénzügyi lehetőségek módot nyújtanak s hogy a szükséges földterületek ott és akként használtassanak fel, hogy a mező­gazdasági népességünk 41%-át kitevő gazdasági cselédség és mezőgazdasági mun­kástömegek megélhetése ne veszélyeztessék. Az elmondottaknak megfelelően a szükséges földterületeket — nem számítva a még le nem adott vagyonváltság és 15,000.000 pengő erejéig köztartozás fejében leadandó földeket — elsősorban szabadkézből és állami elővásárlás révén kívánom megszerezni. Számításba kellett vennem az említetteken kívül a túladósodott védett nagybirtokok területét is. Ezidőszerint a védett nagybirto­kok területe megközelíti az 500.000 kataszteri holdat s ebből több mint 200.000 kataszteri hold olyan nagybirtokokra esik, amelyek jelenlegi értékükön túl vannak terhelve; ezeknek vagy ezek egyrészének a birtokpolitikai célokra való felhaszná­lását tartom a következő esztendők során egyik legfontosabb birtokpolitikai fel­adatnak. Egy céltudatos, gazdasági, népesedési és szociális érdekekre egyaránt tekintő birtokpolitikát azonban nem lehet csak arra a véletlenre felépíteni, hogy ott és olyan területeket használjunk fel birtokpolitikai célokra, amelyek maguktól meg­mozdulva, a szabadkézből való vásárlást lehetővé teszik. Ily módon sem azt a célt, hogy egyes nagykiterjedésű birtokok a körülöttük jelentkező egészséges ; igé­nyeknek helyet engedjenek, sem pedig egyes vidékeknek a népesedési szempon­tokból kívánatos felfrissítését el nem érhetjük. Céltudatos birtokpolitika — ha a fősúlyt természetszerűen a szabadkézből való vásárlásokra helyezi is — nem mel­lőzheti a kényszerigénybevétel lehetőségét sem. Ezekre a szempontokra figyelemmel állapítja meg —• termelési érdekekből minimálisra korlátozva •—- a javaslat az úgynevezett átengedési kötelezettséget,, amelyhez azonban csak ott és akkor kíván folyamodni, amikor kitűzött céljának elérésére más eszköz nem áll rendelkezésre. Átengedési kötelezettség alá vonja a javaslat a Nemzeti Közművelődési Alapít­vány és a hitelintézetek árverésen szerzett mezőgazdasági ingatlanain kívül a hit­bizományi kötöttségből felszabaduló mezőgazdasági ingatlanok bizonyos hányadát. Az átengedésre kötelezésre vonatkozó szabályok és feltételek mellett ad módot az 1000 kataszteri holdon felüli területtel és 7000 koronánál több kataszteri tiszta 13*

Next

/
Thumbnails
Contents