Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

76 107. szám. A 46. §-hoz. Ez a §. a fegyelmi ügyekben illetékességet határozza meg. Fegyelmi vétség fennforgása esetén annak a kerületi kamarának fegyelmi bírósága hivatott eljárni, amelynek kötelékébe a terhelt az eljárás megindításakor tartozik. Ez a fegyelmi bíróság hivatott eljárni akkor is, ha a fegyelmi vétséget más kamara területén követték el; ilyenkor azonban 1. az eljárásban a másik kamara ügyészét a vád képviselőjének jogaival azonos jogok illetik meg s 2. a hozott határozatról a másik kamarát is értesíteni kell. A 47. §-hoz. Ez a §. a vád képviseletét rendezi a fegyelmi eljárásban. A 48. §-hoz. Indokolást nem kíván. A 49. §-hoz. A kerületi kamara fegyelmi bírósága a tényállás megállapíthatása végett a feleket, tanukat és szakértőket megidézheti és kihallgathatja. Szükséges lehet tehát e személyek megjelenésre kötelezése. Ennek hatásos eszköze csak a bíróság alkalmazása lehet. Ezért a javaslat a fegyelmi bíróságot e joggal felruházza. Önként értetődik, hogy e §-nak rendelkezése csak az elsőfokon eljárni hivatott fegyelmi bíróságra vonatkozik, mert a közigazgatási bíróság előtti megjelenésre kötelezésről az 1896 : XXVI. t.-c. 116. §-a kifejezetten intézkedik. A pénzbírságnak szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatásáról a törvényjavaslat nem szól. Ennek következménye, hogy behajthatatlanság esetében azt elzárásra átváltoztatni nem lehet. (1928 : X. t.-c. 16. §.) A 50. §-hoz. A javaslat a fegyelmi eljárás részletes szabályainak megállapítását az országos közgyűlésre bízza. Ezek a szabályok az 1929 : XXX. törvénycikk fegyelmi eljárást szabályozó rendelkezéseinek szem előtt tartásával készítendők el. Az 1929: XXX. törvénycikk alkalmazását azért írja elő a javaslat, mert ennek rendelkezései közelítik meg leginkább a fegyelmi jog általános érvényű alapelveit. Az 51, §-hoz. Az orvosi gyakorlat színlelésének bűncselekménnyé minősítése az orvosi kar régi kívánsága. E vétség annyiban különbözik az 1908 : XXXVI. t.-c. 50. §-ában meghatározott csalástól, hogy tényálladéki elemeihez vagyoni kár okozása, anyagi haszon szerzése nem szükséges. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése kettős érdeket véd: egyrészt a beteg egészségügyi, másrészt pedig az orvosok kari és erkölcsi érdekeit. Az 52. §"hoz. A kuruzslás bűncselekményének vétséggé minősítése módot ad az újabb időben elharapódzott és a közegészségügyet egyre jobban veszélyeztető ilyen visszaélések hatékony üldözésére. A bűncselekmény fogalmának meghatározása haladást jelent az 1879: XL. t.-c. 92. §-ában adott meghatározással szemben, amenynyiben az újabb meghatározás a bűncselekmény üldözését nemcsak anyagi ellenszolgáltatás, hanem hivatásszerű vagy folyamatos eljárás esetében is lehetővé teszi. Az orvosi gyakorlat színlelése és a kuruzslás esetében a fogházbüntetésen kívül hivatalvesztést, az egészségügyi foglalkozástól határozott időtartamra vagy véglegesen való eltiltást is ki lehet mondani. A kuruzslásnál használt eszközök, berendezések és szerek elkobzását ki kell mondani. Mindez feltehetőleg a bűnözést csökkenteni fogja. Az 53. §-hoz. Ez a §. az orvosi vagy szakorvosi cím jogosulatlan viselését, vagy az orvosi gyakorlatra vonatkozó, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzés vagy címzés használatát bünteti. Az 54. §-hoz. E §. az orvosi gyakorlat színlelése és a kuruzslás bűncselekményének elbírálását a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalja. Az orvosi cím vagy jelzés jogosulatlan használata miatt indított kihágás közigazgatási útra tartozik.