Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-106. Törvényjavaslat a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedések tárgyában
106. szám. 47 gondoskodni, mint ahogy az az 1. §-ban említett könyvadósság szolgálatának ellátására nézve megállapíttatott. Ugyancsak ebben a §-ban kap felhatalmazást a pénzügyminiszter arra, hogy a kibocsátandó mezőgazdasági kötvények biztosítására 6 millió P veszteségi tartalékalapot bocsáthasson a Magyar Pénzügyi Szindikátus rendelkezésére. Ennek a veszteségi tartalékalapnak létesítése nem jár az államkincstár külön megterhelésével. Az államkincstár ugyanis a lakásépítő tevékenység előmozdítása érdekében régebben jelentékeny összegeket helyezett ki a Pénzintézeti Központ útján. Amikor az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet megalakult, az 1930: XLL t.-e. 7. §-ának (2) bekezdése felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek arra, hogy az államnak a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30.-ánfennálló követelését a nevezett szövetkezet által engedélyezett jelzálogos kölcsönök veszteségi tartalékaként a szövetkezet rendelkezésére bocsáthassa. A nevezett szövetkezettel eme felhatalmazás alapján létesített megállapodás arra irányult, hogy a mintegy 18 millió pengőben fennálló követelésre befolyó összegek felhasználásával az államkincstár a szövetkezet által kibocsátott kötvényeket vásároljon s ezeket a kötvényeket bocsássa a veszteségi tartalékalap céljaira rendelkezésre. Ebből a 18 millió pengős keretből, amelynek a szövetkezet által kibocsátott kötvények vásárlására való teljes igénybevételére a kötvények időközi sorsolásaira való tekintettel egyáltalán nem is kerülhet sor, az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettel folytatott tárgyalások alapján 6 millió P a lekötöttség alól mentesíttetik és a mezőgazdasági kötvények veszteségi tartalékalapjának képzésére fordíttatik. Végül ebben a §-ban kérek felhatalmazást arra, hogy a mezőgazdasági kötvények elhelyezésének előmozdítása céljából átmenetileg a 100 millió pengős kölcsön eredményének egyrészét is igénybe vehessem. Erre a felhatalmazásra azért van szükség, mert a kötvények elhelyezésére számításba vett tőkék egyrésze csak később fog rendelkezésre állani. A 4. §-Koz. A kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogos követelések különleges jogi helyzetét mindenesetre biztosítani kell s e tekintetben hasonló rendelkezésekre van szükség, mint amilyenek az 1931 : VIII. törvénycikk értelmében a földteherrendezési kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló követelésekre fennállanak. Az 5. §-hoz. A mezőgazdasági kötvények elhelyezésének biztosítása érdekében a kötvényeket óvadékképesekké kell nyilvánítani, s alkalmasaknak kell lenniök közpénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei elhelyezésére, valamint arra is, hogy hatóságoknál s ezek üzemeinél üzleti biztosíték és bánatpénz fejében felhasználhatók legyenek. A kötvények szolgálatának a biztosítása érdekében szükséges továbbá, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus igénybe vehesse a behajtás és követelésének bizonyítása körül mindazokat az előjogokat, amelyek a fennálló törvényes rendelkezések szerint a Magyar Földhitelintézetet megilletik. A 6. §-hoz. Arra való tekintettel, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzleti tevékenysége közérdekű és altruisztikus jellegű, indokolt a Szindikátus részére széleskörű adó- és illetékmentességek engedélyezése. Ezek a kedvezmények önérthetőleg a gazdaadósok javára is szolgálnak, minthogy lehetővé teszik, hogy a rövid lejáratú követeléseknek hosszúlejáratú tartozásokká átalakítása s az ezzel kapcsolatos okiratok kiállítása illetékkel ne terheltessék. A 7. §-hoz. Ámbár azt, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus a jelen törvényben meghatározott megbízást elvállalja, a hatályban lévő alapszabályai is lehetővé teszik, mégis célszerűnek mutatkozik, hogy az e tárgyban létesítendő
