Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-106. Törvényjavaslat a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedések tárgyában
106. szám. 45 zetnek a szervezetére és ügyvitelére vonatkozó szabályozást foglalja magában, amely központi szerv a rövidlejáratú tartozásoknak hosszúlejáratú tartozássá alakítása kapcsán a kötvények kibocsátására feljogosíttatik. A rendelkezésre álló adatok alapján végzett számítások szerint a teherrendezésnek könyvjóváírással a kincstár terhére történő elvállalása legfeljebb mintegy 150 millió pengő könyvadósság vállalását teszi szükségessé. E könyvadósságot a kincstár olykép fogja kiegyenlíteni, hogy kamat és törlesztés fejében együttvéve évi 3%-ot fizet 40 éven át, ami legfeljebb évi 4*5 millió P terhet jelent. Ennek a fedezéséről mindaddig, amíg erre az 1933 : XXVII. t.-c. 1. §-a, valamint a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módosítása és az ezen módosítást becikkelyező 1933 : XXVIII. törvénycikk alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvehető 100 millió pengő kölcsön eredménye — más rendeltetésszerű felhasználásáig — lehetőséget nyújt, e kölcsön eredményéből történik gondoskodás, azontúl pedig a szükségletet évenként az állami költségvetésbe kell beállítani. A fenti szabályozás folytán túlnyomórészben szükségtelenné vált annak a könyvadósságvállalásnak az igénybevétele, amelyre vonatkozólag az 1933: XXVII. t.-c. 2. §-a két évvel ezelőtt 75 millió pengős keretben adott a pénzügyminiszternek felhatalmazást és amely felhatalmazás alapján vállalt könyvadósság feltételei tudvalevőleg úgy szabattak meg, hogy a tőke 20 év alatt egyenlő részletekben törlesztendő évi 2 1 / 2 %-os kamat fizetése mellett. Ezért a törvényjavaslat — noha a készpénzfizetéssel és könyvjóváírással eddig csak a 10 holdon aluli védett birtokoknak nyújtott tehercsökkentés a 20 holdig terjedő birtokokra kiterjesztetik — az említett 75 millió pengős keretet 25 millió pengőre szállítja le. Az új rendelet szerint az olyan védett kisbirtokok tekintetében, amelyeknek területe a 10 kataszteri holdnál nem nagyobb, illetőleg amelyeknél a kataszteri tiszta jövedelem a 100 koronát meg nem haladja, a 40-szeres szorzaton aluli jelzálogos tartozások hosszúlejáratú adósságokká alakíttatnak át. Ezek után a tartozások után a gazdaadós 50 éven át évi 4% %-ot fog fizetni» Ezzel a most említett birtokkategória tekintetében a teherrendezés végleges lebonyolítást nyer és a rendezés megtörténte után a védettség megszűnik. Az ennek a szabályozásnak keretébe tartozó rövidlejáratú követeléseket a hitelintézetek — szavatosságuk fenntartásával — a pénzügyminiszter által kijelölt központi intézetre : az alábbiak szerint a Magyar Pénzügyi Szindikátusra engedményezhetik. Ez a központi intézet az engedményezett követelések alapján évi 5*5 %-kal kamatozó, 50 év alatt a törlesztési terv szerint 10 %-os prémiummal beváltásra kerülő kötvényeket bocsát ki. A hitelintézetek adatai szerint előreláthatólag mintegy 80 millió pengő névértékű kötvény kibocsátásáról lesz szó. A kibocsátandó mezőgazdasági kötvények elhelyezése biztosítottnak tekinthető. A kötvények kibocsátásával legcélszerűbbnek látszik a Magyar Pénzügyi Szindikátust megbízni. A Magyar Pénzügyi Szindikátus az 1922: XVII. törvénycikk rendelkezései szerint alakult. Üzletrészeinek többsége a kincstár tulajdonában van, ügyvitele kormánybiztos ellenőrzése alatt áll és alapszabályai értelmében a szövetkezet célja többek között közérdekű hitelműveletek végrehajtását szolgáló kötvények kibocsátása, továbbá a kormány által közérdekből szükségesnek ítélt pénzügyi műveleteknek előkészítése és végrehajtása. A Magyar Pénzügyi Szindikátus üzlet résztőké je jelenleg csak 120.000 P, ez azonban mintegy 5 millió pengővel felemeltetnék, amit a Magyar Nemzeti Bank áldozatkészsége fog lehetővé tenni. A kötvények elhelyezésének lényeges feltétele azonban, hogy azok szolgálatának pénzügyi megalapozásához az államkincstár, a törvényhozás felhatalmazása
