Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-187. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az 1934. évben Genfben tartott XVIII. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten az önműködő táblaüveggyártásnál alkalmazott munkások munkaideje tárgyában elfogadott egyezménytervezetről

187. szám. 469 Melléklet a 187. számú irományhoz* EGYEZMÉNYTERVEZET (43. sz.) AZ ÖNMŰKÖDŐ TÁBLAÜVEGGYÁRTÁSNÁL ALKALMAZOTT MUNKÁSOK MUNKAIDEJE TÁRGYÁBAN. A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1934. évi június hó 4-én tizennyolcadik ülésszakára összeülvén. miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az önműködő táblaüveggyártásnál alkalmazott munkások munkaideje tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének harmadik pontjában van felvéve és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezménytervezet alakjába foglalja, az ezerkilencszázharmincnégy évi június hó huszonnegyedik napján elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amely a táblaüveggyárakról szóló 1934. évi egyezménynek neveztetik. 1, cikk. 1. A jelen egyezmény azokra a személyekre vonatkozik, akik egymásra következő munkáscsoportokban megszakítást nem tűrő munkát végeznek olyan táblaüveggyárakban, amelyekben önműködő gépekkel táblaüveget, vagy a táblaüvegtől csak vastagságban vagy más méretben különböző ugyanilyen jellegű más üveget gyártanak. 2. Megszakítást nem tűrő munkának kell tekinteni minden olyan munkát, amelyet a gépeknek olvadt üveggel való önműködő és állandó jellegű táplálása, valamint a gépek működése következtében a napnak, éjnek és a hétnek minden szakában szükségképpen megszakítás nélkül kell végezni. 2. cikk. 1. Azokat a személyeket, akikre a jelen egyezmény vonatkozik, olyan rendszer szerint kell foglalkoztatni, amely legalább négy munkáscsoportot állít munkába. 2. Ezeknek a személyeknek átlagos munkaideje nem haladhatja meg a heti negyvenkét órát. 3. Ezt az átlagot legfeljebb négy heti időtartam alapján lehet kiszámítani. 4. Egy munkaszak tartama nyolc óránál több nem lehet. 5. Két munkaszak között ugyanannak a munkacsoportnak pihenő ideje tizenhat óránál kevesebb nem lehet; ezt az időtartamot azonban szükség esetében a munkáscsoportok beosztásának időszakos megváltoztatása alkalmával le lehet szállítani. 3. cikk. 1. A 2. cikk 2., 3. és 4. pontjában előírt időhatárokat meg lehet hoszszabbítani és az 5. bekezdésben előírt pihenő időt csökkenteni lehet, azonban csak