Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-186. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1934. július hó 1-től 1935. június hó 30-ig eltelt időszakban való felhasználásáról
460 186. szám. 1. Erdőgazdaság. Az előző jelentésben előadott okokból folyamatba tett 5 éves erdősítési tervezetnek megfelelően az 1934. év őszén és 1935. év tavaszán beerdősített a birtok 223 kat. holdat, mely erdősítés és az előző erdősítések kapálása az 1934/35. évben 11.550 P 39 f kiadással járt. Az erdőgazdaság altiszti személyzete 6 szak vizsgáz ott erdőőr, 1 faraktárkezelő erdőszolga és 3 erdőlegény. Az erdőgazdaság kitermelt összes anyaga a környéken szabadkézből maradék nélkül kedvezően elhelyezést talált. 2. Mezőgazdaság. A mezőgazdaságban alkalmazott állandó éves szegődményes gazdasági cselédek és iparosok száma, az előző évben végrehajtott létszámcsökkentés után változatlanul 49 fő volt. Az erdősítési programm előhaladtával apasztandó igáserő és sertés létszámcsökkentés kapcsán a gazdasági cselédlétszám fokozatos apasztására 1936. év tavaszán fog sor kerülni. A mezőgazdaság gazdálkodási eredményét az 1934. évi tavaszi szárazság (az év első 5 hónapjának összes csapadéka mindössze 112-9 mm volt) befolyásolta kedvezőtlenül, míg az 1935. év májusában bekövetkezett rendkívüli fagykár az 1935/36. évi eredmény romlásában jut kifejezésre. 1934 augusztusában a nagykéri majorban 34 hasi-hagymáz betegedés fordult elő a gazdasági cselédek és családtagjaik sorában, amely a cselédség védőoltását — és a jövőre, fúrt kutak készítésének előirányzását tette szükségessé. A decemberig tartott járvány az őszi gazdasági munkák végzését — a munkaerő gyengítésével — hátráltatta. Viszont a gazdaság terméseredményeiben a kapások vetésterületének növelése, a négyesforgó lehetőség szerint betartása előnyösen jutott máris kifejezésre. A szar vasmarhaállományból a magyarfajta tehenek és a borzderes keresztezésű állomány egy része eladásra jelöltetett és a selejtezett anyag pótlására az orosi gazdaság 1934 júniusában 12 drb, ott lét számfeletti 3 éves pirostarka előhasi üszőt adott 2.925 P összértékben a gazdaságnak azért, hogy arra az időre, míg a saját nevelésű borzderes üszőkből a borzderes tehenek létszáma kiegészíthető lesz, a tejszükséglet előállítása biztosítva legyen. A szarvasmarhatenyésztés a zárszámadás szerint ugyan számszerűleg veszteséges volt, azonban mint a kertgazdaság, spárgatelep, gyümölcsös és szőlő számára feltétlenül szükséges trágyát legjelentősebb mennyiségben termelő és így zárszámadásilag nem tárgyalt értéket előállító üzemágnak a fenntartása, a gazdaság nagyságához képest kiterjedt rét- és legelőterület hasznosítása végett is nélkülözhetetlenül szükséges. A gazdaság vizenyős rétéinek és legelőinek, savanyú szénáinak hasznosítása végett az orosi gazdaságból áthozott (1.418 P értékű) 9 bivalyüszővel és ezekhez 170 P-ért vásárolt bivaly bikával, egy kisebb bivalytörzset is beállított a gazdaság olyképpen, hogy a szárazon álló egyedeket igázással is hasznosítja. Tekintettel a sertésárak csökkenésére, illetve az értékesítés nehézségeire és arra, hogy a megcsökkent szántóföldi területen a jelenlegi sertésállomány részére szükséges szemestakarmányok nem termelhetok meg, viszont a takarmánybeszerzés a környék magas árai mellett rontja a sertéstartás jövedelmezőségét, a 100 anya-
