Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-184. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1930-1932. évi felhasználásáról
184. szám. 427 A másik egyezmény a területében három állam : Magyarország, Jugoszlávia és Románia között megosztott Torontál vármegye idevágó vagyoni kérdéseit rendezte. Mindennemű ellenszolgáltatás nélkül a magyar szerződő fél tulajdonába adta az elszakított Rabé község tulajdonában volt birtoknak azt a részét, amely a mai magyar határon belül esik, 49 kat. hold 1.111 négyszögöl legelőterület, kb. 10.000 P mai értékben ; továbbá kimondta, hogy Torontál vármegyének azon kölcsöntartozásai, amelyek a vármegyének Magyarország jelenlegi területére eső része érdekében is vétettek fel 20% erejéig terhelik a magyar szerződő felet, amely azonban ezt az összeget valorizálatlanul kifizetheti; végül a jugoszláv szerződő fél magára vállalta annak az összegnek a megfizetését, amely a mai Torontál vármegyét terhelné abból a perből kifolyóan, amelyet a Haditermény r.-t. az egykori Torontál vármegye ellen, mintegy 3 millió aranykorona tartozásért, a Hágai Döntőbíróság előtt folyamatba tett. Az ezekben ismertetett egyezmények megkötésében Románia képviselői nem vettek ugyan részt, de az egyezmények hatályát ez a körülmény nem érinti. Romániával a Torontál vármegye vagyoni kérdéseit illetőleg tárgyalásra nincs szükség, mert az időközben érvénybe lépett hágai-párisi egyezmények a kérdést a területi elv alapján Romániával szemben is rendezték. A szegedi házat illetően pedig minden további hozzájárulást feleslegessé tesz az a megállapodás is, amelyet a ház telekkönyvi tulajdonosa: a teljes egészében Magyarország mostani területén kívül fekvő vagyonközség helyett eljárt jugoszláv kormánnyal kötöttünk. Cseh-Szlovákiával nem sikerült újabb tárgyalásokat felvenni a hágai és párisi egyezmények létrehozása előtt; azután pedig nem mutatkozott kívánatosnak, hogy a hága-párisi egyezményeken alapuló általános rendezés különleges tárgyalások által esetleg vitássá váljék. Ennélfogva ebben a viszonylatban csupán a területi elv tényleges végrehajtása áll feladatul elénk : annak megállapítása, hogy a megosztott önkormányzatok ingatlanaiból és egyéb vagyontárgyaiból esnek-e és ha igen, melyek a mai Magyarország határán belül. Ezeket kell a magyar fél tényleges tulajdonába átvenni és az Ö. T. K. V. állagába átadni. II. Az egyezmények végrehajtása. A Romániával kötött egyezmény, úgyszintén a Jugoszláviával a békeszerződés által megállapított határral kettészelt vármegyék, városok és községek vagyoni viszonyainak rendezése tárgyában az 1928. évben megkötött egyezmény végrehajtása megtörtént. Ez utóbbit illetőleg az 1930. évben a következők történtek : A Baranya vármegyéhez tartozott Lőcs községnek a mai Magyarország területére eső mintegy 42 holdnyi legelőbirtokát, mintegy 9.000 P értékben, a kormánybiztosok átvették és az Ö. T. K. V. tulajdonába átadták. A Zala vármegyétől elszakadt Muracsány községhez tartozó, de magyar területen fekvő mintegy 150 kat. holdnyi birtok tulajdonjoga tekintetében vitás volt, vájjon közbirtokossági vagyon-e, amely esetben az egyezmény értelmében, mint magántulajdon továbbra is a határainkon kívül eső birtokos tulajdonában marad, vagy községi vagyon, amely esetben tulajdonjoga a magyar szerződő felet illeti. Az 1930. évben folytatott tárgyalások során megcáfolhatatlan bizonyítást nyert, hogy a szóbanlevő ingatlan kétségtelenül a közbirtokosság tulajdona, ennélfogva nem illeti meg a magyar részt. A Zala vármegyétől elszakadt Légrád község tulajdonában volt kavicsbányaterület tulajdonjoga Jugoszláviával szemben nem volt vitás. Ez a terület a vár54°
