Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-182. Törvényjavaslat a tűzrendészet fejlesztéséről
394 182. szám. biztosító intézetek a bruttó-bevételből a tűzrendészet fejlesztésére leadni. Ausztria majd minden tartományában 10%-ot fizetnek a biztosítók az országos tűzrendészeti alapba. Angliában szintén hozzájárulnak igen nagy százalékban a tűzrendészeti költségek viseléséhez. Svájcban 1885. óta törvény hatalmazza fel a kantonokat, hogy a tűz biztosító társaságoktól járulékokat szedhessenek. Ugyancsak járulékot fizetnek a biztosító intézetek Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és még több más államban. Az (i) és (3) bekezdések rendelkezései a fentebb elmondottak után indokolásra már nem szorulnak, tájékozásul azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a járulék alapjának, továbbá a fizetési kötelezettség kezdete időpontjának megállapításánál gyakorlati szempontból legcélszerűbbnek látszott a Biztosító Magánvállalatok állami felügyelete költségeihez való hozzájárulás címén —• az 1923 : VIII. t.-c. 2. §-a alapján — fizetett felügyeleti díjakra vonatkozó rendelkezésekkel azonos szabályokat megállapítani. Ebben leli magyarázatát a (3) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy a járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontja a már működő biztosító vállalatokra nézve 1935. évi szeptember hó 30-ik napját követő időponttól állapíttatott meg. Erre az időmeghatározásra ugyanis azért van szükség, mert a felügyeleti díjakra megállapított szabályok szerint a díjak a x / 4 év végétől számított kilencven napon belül fizetendők be. Ilyen fizetési módozat mellett pedig a tűzrendészeti járulék kivetésének az első évében egy negyedévi bevétel kiesnék. Ennek a megakadályozását célozza tehát az, hogy első ízben az 1935. évi október-december havi díjbevételek után vetendő ki a járulék és ezzel az első évre is biztosíttatik a négy negyedi bevétel. A (4) bekezdés felhatalmazást ad a belügyminiszternek, hogy a járulék kivetési kulcsát —- 1 és 2% között —• a pénzügyminiszterrel egyetértésben a szükségnek megfelelően állapíthassa meg. Az (5)—-(lo) bekezdések a tűzrendészeti járulék fizetésére, biztosítására, elévülésére, a késedelmi kamatokra és a késedelmes fizetés esetében kivethető rendbírságokra, valamint a használható jogorvoslatokra ugyanazokat a szabályokat állapítják meg, amelyet a Biztosító Magánvállalatok állami felügyeletéről szóló jogszabályok értelmében a biztosító magánvállalatok által fizetendő felügyeleti díjakra is irányadóak. A 10. §-hoz. E szakasz rendelkezései megokolásra nem szorulnak. ; A 11. §-hoz. Nagy- és kisközségekben az éjjeliőri szolgálatot ezidőszerint vagy fizetett éjjeliőrök vagy úgynevezett soros éjjeliőrök látják el. A soros éjjeliőri szolgálat jogszokás alapján alakult ki. Ez tudvalevően abból áll, hogy az éjjeliőrség — megállapított sorrendben — minden háztulajdonosnak olyan kötelezettsége, amely alól az csak helyettesítés vagy pénzváltság megfizetése útján térhet ki. Az idevonatkozó szabályokat szabályrendeletek állapítják meg. Tekintettel arra, hogy a községek nehéz anyagi viszonyai miatt a fizetett éjjeliőrök száma majdnem mindenütt a tényleges szükséglet alá süllyedt, azok kiegészítéséről a gyakorlatban bevált soros éjjeliőrség útján igyekeznek gondoskodni azok a községek is, ahol eddig csak fizetett éjjeliőrök voltak. A 11. §. rendelkezésére tehát azért van szükség, hogy a kérdés szabályozására tiszta jogi alapot teremtsünk. Ezt a rendelkezést pedig azért vettem fel ebbe a törvényjavaslatba, mert az éjjeliőri szolgálat a megelőző tűzrendészettel is kapcsolatban van, kívánatos tehát, hogy az éjjeliőri szolgálat szabályozása a tűzrendészet követelményeivel is összhangba hozassék. A 12. §-hoz. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy olyan helyeken, ahol a mezőgazdasági termények elhelyezésére állandó közös szérű nincsen az esetenként
