Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-182. Törvényjavaslat a tűzrendészet fejlesztéséről

388 182. szám. 9. §. (i) A tűzbiztosítással foglalkozó biztosító magánvállalatok kötelesek országos tűzrendész et i járulékot fizetni. Ezek a járulékok a biztosítottakra nem háríthatók át. (2) A tűzrendészeti járulék alapja a biztosító magánvállalatok belföldi közvetlen tűzbiztosítási bruttó díjbevétele. (3) A tűzrendészeti járulékot a biztosító magánvállalatok az 1935. évi szeptember hó 30-át követő időre eső díjbevételeik után kötelesek fizetni. Újonnan keletkezett vállalatoknál a járulékfizetési kötelezettség az üzlet megkezdését követő hó elsejével kezdődik. Megszűnik a fizetési kötelezettség annak a hónapnak a végével, amelyben a vállalat üzletműködését végleg megszűntette. (4) A tűzrendészeti járulék kivetési kulcsát, mely 1%-nál kisebb és 2%-nál nagyobb nem lehet, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve évenkint állapítja meg. (5) A tűzrendészeti járulékot köteles a vállalat a Biztosító Magánvállalatok állami felügyeletéről szóló rendelkezések értelmében fizetett felügyeleti díjakra megállapított szabályok szerint negyedévenkint a Biztosító Magánvállalatok m. kir. állami felügyeleti hatóságának minden külön felhívás bevárása nélkül befizetni s a befizetéssel egyidejűleg a belföldi közvetlen tűzbiztosítási bruttó díjbevételek naplókivonatát a felügyelőhatósághoz beterjeszteni. (6) A járulék biztosítására, behajtására és elévülésére, továbbá a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. (7) A járulék késedelmes fizetése esetében rendbírság fizetendő. A rendbírság fizetés módjára az 1920 : XXIV. törvénycikk 20. §-a irányadó. (8) A tűzrendészeti járulék, valamint a rendbírság jogossága és mértéke ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (9) Adócsalást követ el, aki az (5) bekezdésben megszabott naplókivonatba tudva olyan valótlan adatot jegyez be vagy abból tudva olyan való adatot hagy ki, amely alkalmas arra, hogy a tűzrendészeti járulék összege kisebbnek mutatkozzék, mint amilyen a törvény szerint járna. (10) A tűzrendészeti járulékot, a késedelmi kamatokat, valamint a bevételek terhére teljesítendő kiadásokat az állami költségvetésben kell előirányozni. 10. §. (1) A tűzrendészet körében eljáró hatóságok hatáskörét, a tűzoltói szervezetet, a szervek feladatkörét, a tűzoltói képesítés kellékeit, a tűzoltói kiképzés és szolgálat szabályait és általában a tűzrendészetnek ebben a törvényben nem szabályozott részleteit a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően rendeletben állapítja meg. (2) A tűzrendészetnek ebben a törvényben és az (1) bekezdés alapján kiadott rendeletben nem szabályozott kérdéseit a törvényhatóságok és a községek szabályrendelettel szabályozzák. 11. §. Nagy- és kisközségekben a belügyminiszter rendelettel éjjeliőri szolgálat kötelezettségét állapíthatja meg és az éjjeliőri szolgálat megszervezésének főbb szabályait — különös figyelemmel a tűzvész elleni védekezés követelményeire — megállapíthatja; egyébként ezt a szolgálatot a községek szabályrendeletben szabályozzák. 12. §. (1) A mezőgazdasági termények közös szérűn való elhelyezésének céljára szükséges ingatlan megszerzésére és megnagyobbítására — amennyiben erre községi vagy városi tulajdonban levő alkalmas terület rendelkezézésre nem áll — a községet és várost az 1881 : XLI. törvénycikkben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást a belügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. (2) Tagosítás vagy más bírtokrende-