Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-180. Indítványa, Éber Antal országgyűlési képviselőnek, a mezőgazdasági munkahiány enyhítése tárgyában

180. szám. 375; 180. szám. Indítvány. Indítványozom, hogy a t. Képviselőház hívja fel a kormányt a mezőgazdasági munkahiány enyhítése céljából a következő rendeleti, illetve npvelláris intézkedések megtételére: 1. Amennyiben valamely gazdaság keretében teljesített foglalkozás^ illetve munka fejében egy évben a tulajdonos, illetve bérlő által pénzben kifizetett vagy természetben juttatott ellenérték meghaladja az illető gazdaság kataszteri tiszta jövedelmének kétszeresét, ebben az esetben az illető tulajdonos, illetve bérlő a többlet után az állam részéről 30%-os megtérítésben részesül. Ez a megtérítés az illetékes pénzügyigazgatóság által számszerűen meghatározott összegében, a gazdának, illetve bérlőnek jövedelmi adójából levonásba hozandó. s ...••' 2. Amennyiben valamely gazdaságban annak tulajdonosa, illetve bérlője rendkívüli beruházásokat teljesít, úgy az államkincstár az egy-egy évben befektetett összeg 50%-át a tulajdonosnak, illetve bérlőnek adótérítés alakjában a, következő öt évben, egyenként 10%-os részletekben visszajuttatja. Ily rendkívüli beruházásoknak tekintendők : a törvényes kötelezettségen túlmenő erdősítés ; gyümölcsösök létesítése ; gazdasági épületek vagy az 1907 : XLV. t.-c.; 29. §-ának megfelelő új cselédlakások emelése, esetleg épületek átalakítása ily; lakásokká ; artézi kutak fúrása; gazdasági kisvasúti vonalak fektetése vagy egyéb a kormány által rendeletileg ilyennek minősítendő rendkívüli "Beruházások. A megtérítés csak oly beruházások után jár, amelyek egyenként legalább 5000 pengő befektetését igényelték. 3. Az 1900: XXVII. t.-c. 24. és 25. fai, illetve az 1922 : XVII. t.-c. 32. >& akként módosítandók, hogy nemcsak az ott körülírt jogi természetű, hanem általában minden, legalább 10.000 K kataszteri tiszta jövedelemmel bíró gazdaság tulajdonosa, illetve bérlője tartozik minden egyes 10.000 K kataszteri tiszta jövedelemmel bíró gazdaság-rész után legalább egy-egy okleveles gazdatisztet alkalmazni és tartani az 1900: XXVII. t.-c. 26. §-ában körülírt jogkövetkezmények terhe mellett. Indokolás. A mezőgazdasági munkanélküliség kétségkívül egyik legsúlyosabb közgazdasági és szociális problémánk. A munkanélküliség mértéke számokkal sokkal kevésbbé mutatható ki, mint az ipari munkásoké. Az 1930. évi népszámlálás csak azokat a mezőgazdasági keresőképeseket tekintette munkanélkülieknek•, akik legalább hat hónap óta voltak teljesen munka nélkül. Ez statisztikai szempontból