Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-159. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
159. szám. 341 „A kiadóhivatal ügyvitele, különösen számadásai és nyilvántartásai —• az előfizetőkről készített kartotékoktól eltekintve — a legkezdetlegesebb igényeket sem elégítik ki. Ezekből csak nehéz kutatással lehet megközelítő eredményt megállapítani. A könyvvitel csak a kezdetleges módon vezetett Pénztárkönyvből állott. A Postatakarékpénztár forgalmáról, mely az összforgalom 3 / 4 részét képezi, semmiféle könyvelés, vagy nyilvántartás nincs. A kiadóhivatalban alkalmazottaknál hiányzott a legelemibb hozzáértés és úgylátszik hiányzott az erre való törekvés is." Egyes, a Korunk Szava számára írt és máig hozzánk el nem jutott cikkekre vonatkozólag utalunk a Szerkesztői üzenetekben megemlített szerzőkre, akik nekünk panaszos leveleket írtak, hogy cikkeiket nem tudják visszakapni. Érdekes és szintén kizárólag a bíróság megítélése alá tartozó tény, hogy az április 6-i dátummal felmondó szerkesztők és az április 11-én velük szolidaritásban megbízatásukat visszaadó kiadóhivatali emberek levele után még felvétetnek előfizetési díjak, amiről például egy április 16-ról kiállított nyugta is tanúskodik, melyet tulajdonosa, egy köztiszteletben álló egyéniség hozzánk eljuttatni szíves volt.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.^c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a.t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1935. évi december hó 1.3. napján tartott ülésében. . . Ángyán Béla s. k., vitéz Tóth András s. h. 9 a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.
