Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

24 105. szám. jezetten »ürmösbor« (»ürmös«) néven szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozott csemegeborok (ürmösborok) címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló min­dennemű üzleti iraton vagy nyomtat­ványon (hirdetés, ajánlat, kínálat, stb.) a készítő vagy a forgalombahozó cég nevét és telepe helyét is fel kell tüntetni. 40. §. A misztella (fojtott must) oly ital, melyben a must erjedését, illetve továbberjedését legalább 92 térfogat % szesztartalmú, hibátlan borpárlat hoz­záadása által megakadályozták (6. §. 5. pont.). A misztella előállítására és forga­lomba hozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi minisz­ter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 41. §. Pezsgő az olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján palack­ban fejlődött és ott visszafojtatott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos úgynevezett likőrt is hozzá szabad adni. Pezsgő forgalomba hozatalánál a pa­lack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tün­tetni. Ezek a rendelkezések a külföldi szár­mazású pezsgőre is irányadók (16. §.). 42. §. Habzóbor, a pezsgőhöz ha­sonló, olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van te­lítve. Habzóbort csakis »habzóbor« elne­vezéssel szabad forgalomba hozni. A »habzóbor« elnevezést ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesí­teni tilos. Habzóbor forgalomba hozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tün­tetni. Ezek a rendelkezések a külföldi szár­mazású habzóborra is irányadók (16. §.). 43. §. A törkölybor (csiger, lőre), a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkö­lyéből erjesztés útján származik. Törköly bort készíteni kizárólag csak sajáttermésű szőlőtörkölyből, csak házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlő­birtokosoknak szabad, akiknek szőlő­területe a 2 kat. holdat meg nem haladja. Házi fogyasztás alá az a törkölybor mennyiség esik, amelyet a termelő családja, továbbá annak cselédei és munkásai fogyasztanak el. A házi fogyasztás céljára évenként készíthető törköly bor mennyisége nem haladhatja meg a termelő ebbeli egy évi szükségletét. Egy évben 5 hektó­liternél több törkölybort egy termelő semmi esetre sem készíthet. Olyan termelőknek, akik mustnak, bornak, vagy bor előállítására szol­gáló szőlőnek adásvételével, vagy bor­nak kimérésével, illetve kismértékben való árusításával foglalkoznak, tör­kölybort készíteni nem szabad. Törkölybor előállításához három­naposnál régibb törkölyt felhasználni nem szabad. Törkölybor előállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasz­nálni és a törkölyre legfeljebb egy­negyedrész annyi vizet szabad felön­teni, mint amennyi a színmustja volt. Törköly bor előállításához törkölyön és vizén kívül egyéb anyagot nem sza­bad felhasználni. A törkölybor okszerű kezelése céljá­ból csak a törkölybor fejtése, szűrése, derítése és a törkölybor eltarthatóvá tételére szolgáló olyan műveletek van­nak megengedve, amelyekkel a tör­kölyborba idegen anyag nem jut. A már kierjedt törkölyborhoz vizet keverni tilos. A törkölybort tartalmazó tartályo­kat mindenkor »törkölybor« megjelö­léssel kell ellátni. Törkölybort forgalomba hozni nem szabad. Az a termelő, aki törkölybort akar készíteni, köteles ezt a szándékát elő­zetesen az illetékes községi elöljáró-

Next

/
Thumbnails
Contents