Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. 285 alkalmas mezőgazdasági jószág vagy a hitbizományi erdőbirtoknak az ok­szerű gazdálkodás szempontjából szük­séges kiegészítő része vagy a 2. §. 5. és 6. pontjában említett vagyontárgyak fenntartásának költségére szükséges, továbbá, ha a hitbizományi mezőgaz­dasági ingatlanok kataszteri tiszta jö­vedelme együttvéve tízezer koronánál nem több és hit biz omány ként leköté­sük nincs káros hatással a helyes birtokeloszláshoz fűződő közgazdasági, népesedési és egyéb társadalompolitikai közérdekre, különösen a község vagy a szomszédos községek földmívelő né­pességének gazdasági terjeszkedésére. Az előbbi bekezdésnek a hitbizo­mányi mezőgazdasági ingatlanok leg­nagyobb terjedelmére vonatkozó kor­látozó rendelkezéseit fennálló hitbizo­mány vagyonáUagának új vagyontár­gyakkal gyarapítása esetében is meg­felelően alkalmazni kell. Kizárólag ingóságokból álló vagyon­ból bitbizományt alapítani nem lehet. 72. §. A jóváhagyás iránt benyúj­tott kérvényhez mellékelni kell: 1. az alapító okiratot; 2. a hitbizományhoz tartozó vagyon­tárgyak jegyzékét; 3. az ingatlanok hiteles telekkönyvi másolatait és földadókataszteri birtok ­ívének hiteles másolatait; 4. ha az alap'tó végintézkedéssel ren­delte el a hitbizomány létesítését, a kihirdetett végintézkedést. Ezenfelül a kérvény mellett ki kell mutatni, hogy az alapító rendelkezés a 66—71. §-okban meghatározott kel­lékeknek megfelel, a kötelesrészre jo­gosultak kötelesrészhez való jogát nem sérti és hogy az alapító köztartozással hátralékban nincs. 73. §. A hitbizományt alapító ren­delkezést az alapító az államfő jóvá­hagyása után is visszavonhatja az alapító rendelkezésre megszabott alak­ban mindaddig, amíg a hitbizományi vagyont az első várományos birto­kába nem bocsátotta. Örökösét ez a jog nem illeti meg. Az ivadék törvényes örökrészét sértő alapító rendelkezés visszavonás nélkül is hatályát veszti, ha az alapító a rendelkezést abban a feltevésben tette, hogy törvényes ivadéka nincs vagy nem fog születni s feltevése tévesnek bizonyult, kivéve amennyiben fel kell tenni, hogy akkor is így rendelkezett volna, ha ivadékáról a rendelkezés­kor tud vagy ha ivadéka már előbb születik meg. 74. §. Az alapító rendelkezés államfői jóváhagyása nem zárja ki, hogy az ér­dekeltek az alapító ügyletet magánjogi érvénytelenség esetében megtámadják, vagy a jóváhagyás előtt szerzett jogai­kat a hit biz omány ként lekötött va­gyontárgyakra érvényesítsék. • Az alapító ügylet magánjogi érvény­telensége miatt a keresetet attól a nap­tól számított hat hónap alatt kell meg­indítani, amely napon az államfői jóvá­hagyás a hivatalos lapban közzététetett. A hitbizományi bíróság a jóváhagyás közzétételével egyidejűen felhívást bo­csát ki aziránt, hogy mindazok, akik netalán az alapító rendelkezését magán­jogi érvénytelenség miatt megtámadni kívánják, keresetüket attól a naptól számított hat hónap alatt, amikor a hirdetmény a hivatalos lapban meg­jelent, indítsák meg, mert e határidő lejártával az alapító ügyletet magán­jogi érvénytelenség miatt keresettel megtámadni nem lehet. 75. §. Az alapító ügylet jóváhagyása után az igaz ságügy miniszter az 51. §. rendelkezéseinek megfelelően kijelöli azt a törvényszéket, amely a hitbizo­mány kezelése felett a felügyeletet gyakorolja. Az ekként kijelölt hitbizományi bíró­ság a jóváhagyásról értesíti a folyamo­dót és az utódlásra hivatott közvetlen várományost, kirendeli a hitbizományi gondnokot (53. §.) s gondoskodik a jóváhagyásnak a hivatalos lapban köz­hírré tételéről; elrendeli a hitbizo­mányhoz tartozó vagyontárgyak lel­tározását s ennek foganatosítására kir. közjegyzőt küld ki, aki a hitbizomány-

Next

/
Thumbnails
Contents