Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

105. szám. 19 stb.) bevinni vagy ott raktáron tarfcani tilos. Tilos továbbá a jelen törvény rendel­kezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, vagy ilyet bármi módon terjeszteni. 11. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső italokat csakis a jelen törvény­ben megállapított kellékeknek meg­felelő és egészséges állapotban és csakis a jelen törvényben meghatározott el­nevezések alatt szabad forgalomba hozni. A közfogyasztás céljára forgalomba­hozott boroknak szesztartalma 9 tér­fogat %-nál kisebb nem lehet. Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, mely­nek illósavtartalma ecetsavban kife­jezve literenként fehér bornál 1*2 gram­mot, vörös és sillerbornál 1*4 gram­mot, aszúnál pedig 2'0 grammot meg­halad, közfogyasztás céljára forga­lomba hozni tilos. 12. §. A tokajhegyaljai borvidék zárt területét a jelen törvény 25. §-a hatá­rozza meg. A többi borvidék területét és elnevezését a földmívelésügyi mi­niszter rendelettel állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter a fel­merülő szükséghez képest egyes bor­vidékeket zárt területekké nyilvá­níthat. 13. §.. Bort (mustot) csak arra ä bor­vidékre, helységre, bortermőhelyre, csak oly szőlőfajtára és minőségre és csak annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel vagy meg­jelöléssel szabad forgalomba hozni, ami a bor (must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának meg­felel. A földmívelésügyi miniszter rende­lettel állapítja meg azokat a fokozot­tabb védelemre érdemes nemesebb bor­fajtákat, amelyek származását a ható­sági ellenőrzés során származási bizo­nyítvánnyal kell igazolni, úgyszintén azokat a nemesebb borfajtákat is, ame­lyeket csakis állami ellenőrző jegy alkalmazásával szabad forgalomba hozni. 14. §. Ugyanazon a borvidéken, hrlyséírb^n vagy bortermőhelyen ter­mett borokból (mustokból) házasított bor (must) az illető borvidékre, hely­ségre vagy termőhelyre utaló elneve­zéssel forgalomba hozható. Ugyanabból a szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén a házasított bor (must) — termőhelyre való tekintet nélkül — az illető szőlő­fajtára utaló elnevezéssel ugyancsak forgalomba hozható. Különböző borvidékekről, helység­ből vagy termőhelyről származó vagy különböző szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén, a házasí­tott bort (mustot) borvidékre, hely­ségre, vagy termőhelyre, illetve szőlő­fajtára utaló elnevezéssel csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a háza­sított bornak (mustnak) legalább 75%-a az elnevezésben használt borvidékről, helységből vagy termőhelyről szárma­zik, illetve az elnevezésben használt szőlőfajtából szüreteltetett és ha a házasított bor (must) ennek a borvi­déknek, helységnek vagy termőhely­nek, illetve szőlőfajtának jellegzetes tulajdonságait a házasítás ellenére is megtartotta. Tilos házasítani: 1. mustot vagy bort, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt musttal vagy borral, — kivéve azokat a közvetlenül termő fajtákból szűrt vörös borokat, amelyeknek házasítási célra való felhasználását a földmíve­lésügyi miniszter rendeletileg meg­engedi. Ezek házasításának százalék­arányát a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, 2. mustot vagy bort csemegeborral (ürmössel), 3. hazai termésű mustot vagy bort külföldi borral és végül 4. mustot vagy bort más gyümölcs­nek erjesztett levével. A tokajhegyaljai borok házasítására 3*

Next

/
Thumbnails
Contents