Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

105. szám. 19 stb.) bevinni vagy ott raktáron tarfcani tilos. Tilos továbbá a jelen törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, vagy ilyet bármi módon terjeszteni. 11. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső italokat csakis a jelen törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban és csakis a jelen törvényben meghatározott elnevezések alatt szabad forgalomba hozni. A közfogyasztás céljára forgalombahozott boroknak szesztartalma 9 térfogat %-nál kisebb nem lehet. Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, melynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként fehér bornál 1*2 grammot, vörös és sillerbornál 1*4 grammot, aszúnál pedig 2'0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. 12. §. A tokajhegyaljai borvidék zárt területét a jelen törvény 25. §-a határozza meg. A többi borvidék területét és elnevezését a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter a felmerülő szükséghez képest egyes borvidékeket zárt területekké nyilváníthat. 13. §.. Bort (mustot) csak arra ä borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak oly szőlőfajtára és minőségre és csak annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel vagy megjelöléssel szabad forgalomba hozni, ami a bor (must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre érdemes nemesebb borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítvánnyal kell igazolni, úgyszintén azokat a nemesebb borfajtákat is, amelyeket csakis állami ellenőrző jegy alkalmazásával szabad forgalomba hozni. 14. §. Ugyanazon a borvidéken, hrlyséírb^n vagy bortermőhelyen termett borokból (mustokból) házasított bor (must) az illető borvidékre, helységre vagy termőhelyre utaló elnevezéssel forgalomba hozható. Ugyanabból a szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén a házasított bor (must) — termőhelyre való tekintet nélkül — az illető szőlőfajtára utaló elnevezéssel ugyancsak forgalomba hozható. Különböző borvidékekről, helységből vagy termőhelyről származó vagy különböző szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén, a házasított bort (mustot) borvidékre, helységre, vagy termőhelyre, illetve szőlőfajtára utaló elnevezéssel csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a házasított bornak (mustnak) legalább 75%-a az elnevezésben használt borvidékről, helységből vagy termőhelyről származik, illetve az elnevezésben használt szőlőfajtából szüreteltetett és ha a házasított bor (must) ennek a borvidéknek, helységnek vagy termőhelynek, illetve szőlőfajtának jellegzetes tulajdonságait a házasítás ellenére is megtartotta. Tilos házasítani: 1. mustot vagy bort, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt musttal vagy borral, — kivéve azokat a közvetlenül termő fajtákból szűrt vörös borokat, amelyeknek házasítási célra való felhasználását a földmívelésügyi miniszter rendeletileg megengedi. Ezek házasításának százalékarányát a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, 2. mustot vagy bort csemegeborral (ürmössel), 3. hazai termésű mustot vagy bort külföldi borral és végül 4. mustot vagy bort más gyümölcsnek erjesztett levével. A tokajhegyaljai borok házasítására 3*