Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. 273 szonyukban mind a hitbizományi birtokos, mind a részesedésre jogosultak a vagyonrészek értéke arányában felelősek. Ily címeken azonban a hitbizomány birtokosát mind a jogosultakkal szemben, mind a kötelezettek egymáshoz való viszonyában együttvéve legfeljebb oly összeg erejéig lehet marasztalni, amely — a 35. §-ban említett kötelezettségeket is számbavéve — nem haladja meg a hitbizományt terhelő köztartozások és egyéb évi terhek levonása után fennmaradó tiszta jövedelem felerészét. Ha a hitbizományra nehezedő teherrész ezt a mértéket meghaladná, a bíróság a hitbizományi birtokos kérelmére a hitbizományra eső teherrészt a megfelelő mértékig leszállítja. Ily leszállítás esetében a csökkentésnek megfelelő teherrész a jelen §. idevágó szabályainak megfelelően a felszabadult vagyonból részesedő kötelezetteket terheli. Ezeket a kötelezettségeket a felszabadult vagyontárgyakon vagy más dologi biztosíték adásával megfelelően biztosítani kell. Ezekről a kötelezettségekről az érdekeltek az előző bekezdések rendelkezéseitől eltérően is megegyezhetnek ; az egyes kötelezettségeket egyesség útján véglegesen meg lehet váltani. Ha az érdekeltek között oly egyességi megállapodás jön létre, hogy a jogosultak egész követelésüket csupán a hitbizományi birtokossal szemben érvényesíthetik, e követeléseknek az előző bekezdésben meghatározott biztosítása helyett a mindenkori hitbizományi birtokos javára keretbiztosítéki jelzálogjogot kell bejegyezni a felszabadult ingatlanokra annak a követelésnek a biztosítására, amelyet a mindenkori hitbizományi birtokos a felszabadult vagyon tulajdonosaival szemben az ezekre eső teherrész megtérítése iránt támaszthat. 24. §. Ha olyan családtag, akit a hitbizománnyal szemben az előbbi §-ban meghatározott és időszakonkint visszatérő valamely szolgáltatáshoz való jog illet, a felszabadult vagyonból részesedik, e vagyonrész birtokbavétele után az említett szolgáltatást csak annyiban követelheti, amennyiben a neki jutott vagyonból rendes gazdálkodás mellett elérhető jövedelem a szolgáltatás értékét nem fedezi; a szolgáltatás fedezett részéhez való jog megszűnik és akkor sem éled fel, ha a jogosult családtag utóbb a szolgáltatásra rászorul. Ha a szolgáltatás nem időszakonkint visszatérő, a felszabadult hitbizományi vagyonból részesedő jogosult családtag az ily szolgáltatást csak annyiban követelheti, amennyiben a neki jutott vagyon értéke a szolgáltatás értékét nem fedezi; ebben a vonatkozásban azonban nem lehet figyelembe venni azt a vagyont, amelynek jövedelmét az előbbi bekezdés alá eső szolgáltatás fedezésénél számbavették. 25. §. A szolgálati, bérleti és haszonbérleti szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket kivéve, egyéb jogok és kötelezettségek, amelyek a hitbizományi vagyon javára vagy terhére a hitbizományi bíróság jóváhagyásával vagy egyébként a rendes vagyonkezelés körében kötött jogügyletekből keletkeztek, a jelen törvény értelmében utódlásra vagy részesedésre jogosultak közül arányosan azoknak a vagyontárgyaknak a szerzőire szállnak át, amely vagyontárgyaknak a kezelése körében létrejöttek. 26. §. Azokra a kötelezettségekre, amelyek a részesedés megnyíltakor a hitbizományt a volt szolgálati alkalmazottak nyugellátása, kegydíja, végkielégítése, özvegyeik ellátása, családtagjaik nevelési járulékai címén vagy más efféle címen terhelik, a 23. §. rendelkezései megfelelően irányadók. Annak a szolgálati alkalmazottnak szolgálati viszonyába, aki a részesedés megnyíltakor a felszabadult vagyon kezelése körében alkalmazásban áll, szolgálatadóként az lép be, akire a hitbizományhoz tartozott az a vagyonrész Képv. iromláay. 193&—1940. III. böte*. 86