Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

121. szám. _ 263 Az államfői feloldások esetében követett eljárást szabályozó rendelet nem is változtathatott a' gyakorlatban kialakult ezen az anyagi jogszabályon s idézett részében csupán röviden kívánta megjelölni azokat a kimerítően fel nem sorol­ható okokat, amelyekből az említett anyagi jogszabály értelmében államfői fel­oldásnak van helye. Ámde ezek az okok az ismertetett gyakorlatból megállapíthatóan csak magá­nak a hitbizomány ivagyon fennmaradásának, rendeltetésszerű célja betölthetésének az érdekében álló okok lehetnek s így az államfői feloldás csak annak biztosítására irányulhat, hogy a hitbizomány megfelelhessen rendeltetésének. Ezzel szemben a 10.130/1931. I. M. számú rendelet idézett rendelkezése — az igazságügyminiszter úr felvilágosítása szerint — arra a félreértésre vezetett, mintha nem a hitbizomány érdekében álló vagyoni rendezések céljára is helye lenne államfői feloldásnak s ebből a téves magyarázatból folyóan számos oly — alaptalan —kérelmet is nyújtottak be, amelyek nem a hitbizomány érdeké­ben, hanem egyes hitbizományi családtagok, sőt ezek körén kívül is álló szemé­lyek érdekében álló feloldásokra irányultak. E téves magyarázat lehetőségét kívánja megszüntetni a törvényjavaslatnak a bizottság által helyeselt az a rendelkezése, amely az »egyéb fontos okból« tör­ténő feloldás esetéről nem szól. 59. Javasolja a bizottság, hogy a 64. §. harmadik sorából a »közérdekű« szó — ugyanabból az okból, amelyre figyelemmel a 2. §. 6. pontjából is töröltetett — kihagyassék, továbbá, hogy az utolsóelőtti sorba a »miniszter« szó után szúras­sanak be a következő szavak : »az 1929 : XI. törvénycikk rendelkezéseinek meg­felelően«. Ez a beszúrás a 4. §. utolsó bekezdésével kapcsolatban elhatározott módosítással van összhangban. 60. Javasolja a bizottság, hogy a 66. §-ban, a hatodik sorban előforduló »közélet« szó »nemzeti élet «-re módosíttassék annak határozottabb kidomborítása végett, hogy hitbizomány alapításának megengedésére — a megszabott számos egyéb feltétel fennállása mellett is — csak olyan érdem szolgálhat alapul, amelyet az alapító a nemzet érdekeinek minden tekintetben megfelelő tevékenységével szerzett. 61. A 67. §-ba — az első bekezdés után új, második bekezdésként — a követ­kező mondat beszúrását ajánljuk : »A hitbizományi vagyon élő és holt felszerelésének oly kiegészítéséhez, amely a rendes gazdálkodás körét nem haladja meg, csupán a hitbizományi bíróság jóvá­hagyása szükséges.« Ezt a kiegészítést a bizottság azért tartja szükségesnek, mert a hitbizományi gazdálkodást nehézkessé tenné és az államfő hatáskörébe aránylag jelentéktelen ügyeket utalna az a szabályozás, amely — a mai gyakorlattal is ellentétben — a gazdasági felszerelés kiegészítéséhez is az államfő engedélyét és jóváhagyását kívánná meg. A beszúrni kívánt rendelkezést azonban a bizottság nézete szerint kivételes jellegű jogszabálynak kell tekinteni, amely nem érinti azt az általános elvet, hogy a hitbizományi állománynak új vagyontárggyal növelése lényegében új hitbizományi kötelék létesítését, vagyis pótalapítást jelent, a pótalapítás enge­délyezése és az errevonatkozó alapítóügylet jóváhagyása pedig természeténél fogva államfői hatáskörbe tartozik. 62. A 77. §. első bekezdésének a következőképpen történő átalakítását java­soljuk : »Ha az alapító a hitbizományra nézve az utódlás rendjét másként nem hatá­rozta meg (68. §.), az utódlás tekintetében a következő szabályok irányadók.« Ez a szövegezés szabatosabban juttatja kifejezésre azt, hogy az alapító az #

Next

/
Thumbnails
Contents