Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában
248 121. szám. fel kimerítően a kijelölési eljárásban szem előtt tartandó közérdekű szempontok mindegyikét, célszerű a felsorolt legfontosabb szempontok közé a községek egészséges fejlődéséhez fűződő s igen nagy jelentőségű szempontot is felvenni. 14. A bizottság a 4. §. utolsó bekezdésének törlését és helyébe a következő rendelkezések felvételét javasolja : »A 2. §. 6. pontjában említett vagyontárgyak kijelölése kérdésében a hitbizományi bíróság a vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozatának megszerzése után határoz. E vagyontárgyak nyilvántartására, elidegenítésük esetében az elővásárlás jogára s az ország területéről való kivitelükre az 1929 : XI. törvénycikk 24—27. §-ainak a művészeti, tudományos, történeti vagy muzeális szempontból különösebb jelentőséggel bíró ingóságokra (ingó műemlékekre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.« A szóbanlévő bekezdés első mondatát azért kell a fentieknek megfelelően módosítani, mert a kijelölési elj arás • •a 3. §-szal kapcsolatban javasolt módosítás folytán —• a kormány hat óság helyett a hitbizományi bíróság hatáskörébe utaltatik. A bekezdés rcásodik mondata a következő okokból szorul módosításra. Az 1929 : XI. t.-c. 2. §-a akként rendelkezik, hogy »oly gyűjteményt, amely nem az állam, törvényhatóság, község (város) tulajdona és e törvény életbelépése előtt nem tartozott állami felügyelet alá, csak tulajdonosának beleegyezésével lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani.« Ezzel szemben a tárgyalás alatt álló mondatból azt a következtetést lehetett volna levonni, hogy azzal a vallás- és közoktatásügyi miniszter olyan — szélesebb körű — felhatalmazást kap, amely lehetővé teszi a hitbizományi birtokos beleegyezése nélkül is a felsorolt vagyontárgyak közgyűjteménnyé nyilvánítását. Ez azonban nyilván a törvényjavaslatnak sem célja s éppen ezért ez a mondat törölhető. Ehelyett a törvényi felhatalmazás helyett azonban kulturális közérdekekre tekintettel gondoskodni kell arról, hogy a 2. §. 6. pontja alá eső hitbizományi vagyontárgyak már a törvény erejénél fogva olyan különösebb jelentőséggel bíró ingóságoknak tekinttessenek, amelyeknek nyilvántartására, az országból kivitelére stb. nézve az 1929 : XI. törvénycikk idevágó rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. A 6. §-ból a bizottság javaslata szerint törölni kell a következő szavakat : »s az igazságügyminiszternek a hitbizományi bíróság, a hitbizományi gondnok és várományosok meghallgatása után a földmívelésügyi miniszterrel egyetértően tett előterjesztésére«; egyben a »feloldja« szót a »feloldhatja« szóval kell helyettesíteni. A törölni kért részre ugyanis semmi szükség nincsen, mert a fennálló jogszabályok megszabják azt az eljárást, amelynek az államfőhöz intézendő felterjesztést meg kell előznie. A törölni kívánt rész azonban nemcsak felesleges, hanem zavaró is, inert az arra a téves következtetésre nyújthatna némi alapot, mintha az államfő legfelsőbb elhatározásának érvénytelenségét lehetne vitatni például abból az okból, hogy azt megelőzően a gondnok meghallgatását elmulasztották. Ami az említett másik módosítást illeti, az imperativ jellegű szövegezés mellőzését a döntésnek államfői hatáskörbe tartozása kellőképpen indokolja. 16. A 7. §-ban előforduló »életbelépése« és »életbelépésének« szavaknak »hatálybalépése« és »hatálybalépésének« szavakkal helyesbítését javasoljuk a 2. §. 7. pontjának módosításával kapcsolatban már előadott okokból. 17. A 7. §-szal kapcsolatban egyébként beható megfontolás tárgya volt az az előterjesztett indítvány, hogy nem kellene-e ezt a §-t törölni vagy módosítani. A bizottság a részletes indokolásban kifejtett okokon felül azért fogadta el tartalmilag változatlan szöveggel ezt a §-t, mert ha — a mindeddig nem