Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-115. A képviselőház társadalompolitikai, közigazgatási és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az orvosi rendtartásról" szóló 107. számú törvényjavaslat tárgyában

210 115. szám. c) a kamarai tagsági díj mértékének (kulcsának) megállapítása; d) határozás vagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése, háromnál több év tartamára terjedő terhes szerződés kötése ügyében ; e) határozás a tisztviselők tiszteletdíja (7. §. (») bekezdés) kérdésében; f) a kamara évi működéséről szóló jelentés (19. §. (i) bekezdés) megállapítása ; g) állásfoglalás és javaslattéte orvoskari és közegészségügyi vonatkozású kérdésben; %) segélyalap létesítése. (s) Évenkint legalább egy közgyűlést kell tartani. Az elnök közgyűlést bármikor összehívhat; a tagok egytized részének indítványára az indítvány kézhezvételétől a választmány határozatára pedig a határozat hozatalától számított harminc napon belül Összehívni köteles. (4) A közgyűlés nyilvános. Az elnök a közérdek vagy valamelyik kamarai tag jogos magánérdekének védelme céljából elrendelheti a nyilvánosság kizárását. (s) A közgyűlés akkor határozóképes, ha a szavazásra jogosult tagok egyharmada jelen van. Ha a közgyűlésen a szavazásra jogosult tagok egyharmada nem volt jelen, harminc napon belül újabb közgyűlést kell tartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határoz. (e) A közgyűlés határozata ellen, amennyiben e törvény máskép nem rendelkezik, a köz hírrétételt követő naptól, ha pedig a határozat közlése kézbesítés útján történik, a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. (7) A közgyűlés összehívásának módját és a tárgyalás rendjét egyebekben az ügyrend állapítja meg. 5. §. (1) Ha a kerületi kamara tagjainak száma ezernél több, a belügyminiszter az országos kamara meghallgatása után képviseleti közgyűlés szervezését rendelheti el. (2) A képviseleti közgyűlés tagjai; a kerületi kamara közgyűlés kiküldöttei, a választmány tagjai és a kamara tisztviselői, kivéve az ügyészt. Kiküldöttet olyan számban kell választani, hogy húsz tagra egy kiküldött és egy helyettes jusson. Hússzal nem osztható maradék a kiküldöttek számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Ha a közgyűlési kiküldött három, egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, kiküldetése megszűnik. A képviseleti közgyűlésről távolmaradás igazolására, a kiküldetés megszűnésére és a kiküldöttek pótlására vonatkozó szabályokat a belügyminiszter rendeletben állapítja meg. (3) A képviseleti közgyűlés szervezésének elrendelése után a tagok közvetlen részvételével ülésező közgyűlés csak a 4. §. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ügyekben jár el. Egyéb ügyekben a közgyűlés jogait a képviseleti közgyűlés gyakorolja. (4) Képviseleti közgyűlés szervezésének elrendelése után a kamara a 4. §. (1) bekezdésében megjelölt tagjainak részvételével értekezletet tarthat. Az értekezlet tanácskozik, de nem határoz. 6. §. (1) A választmányt a választott tagok és a kamara tisztviselői közül az elnök, alelnök, titkár, pénztáros és ellenőr alkotják. Minden száz tag után a kerületi kamara tagjai sorából egy választmányi rendes tagot és egy póttagot kell választani. Százzal nem osztható maradék a tagok számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Nyolc választmányi rendes tagot és ugyanannyi póttagot akkor is választani kell, ha a kamarai tagok száma nyolcszázat nem ér el. A tagok felének a kerületi kamara székhelyén kell laknia. (2) A választmány feladata : a) a közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítése ; b) határozathozatal a kamara tagjai sorába felvétel, a kamarai tagság