Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-111. Törvényjavaslat a polgári jogsegély tárgyában Budapesten 1935. évi szeptember hó 25-én kelt magyar-brit egyezmény becikkelyezéséről

111. szám. 183 Melléklet a 111, számú irományhoz. Indokolás „a polgári jogsegély tárgyában Budapesten 1935. évi szeptember hó 25-én kelt magyar-brit egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A világháború előtt Nagybritannia egyrészről az európai államokétól lénye­gesen eltérő jogrendszere, másrészről sajátos jogintézményei miatt tartózkodott attól, hogy az európai államokkal polgári jogsegély egyezményt kössön. Ez a magyarázata annak, hogy nem részese a polgári elj árasra vonatkozólag 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezménynek sem, amelyet az 1909. évi XIV. törvénycikk iktatott az ország törvényei közé. Egyezmény hiányában Nagybritanniával szemben a polgári jogsegély irány­adó szabályait eddig igazságügyminiszteri rendelet és közlemények ismertették a magyar bíróságokkal, tájékoztatva őket arról az eljárásról, amelynek útján magyar bírósági iratok kézbesítése vagy egyéb bírói jogsegély teljesítése a brit jog­szabályok értelmében egyezmény nélkül is lehetséges volt. A 28.631/1901. I. M. számú rendelet (1901. évi Magyarországi Rendeletek Tára 550. lap) szerint a kézbesítést Nagybritannia és Irhon, valamint a brit gyar­matok területén az illetékes osztrák-magyar konzuli hivatalok teljesítették posta útján, tehát a brit bíróságok vagy más brit hatóságok közreműködése nélkül, — a bizonyítás felvételére, elsősorban a felek és a tanúk kihallgatására irányuló magyar bírói megkeresések alakszerűségeit pedig a 12.106/1903. I. M. számú közlemény (1903. évi Igazságügyi Közlöny 133. lap) ismertette. E közlemény szerint a meg­keresésnek arra kellett irányulnia, hogy a megkeresett brit bíróság megbízottat rendeljen ki a bizonyításfelvétel foganatosítására, mégpedig olyan hatáskörrel, hogy a megbízott a tanút megjelenésre kényszeríthette és tőle az esküt a törvényes jogkövetkezmények terhe mellett vehette ki. Magyar állampolgárnak eskü nélküli kihallgatását vagy egyszerű felvilágo­sítások beszerzését azonban az ottani osztrák-magyar konzuli hivatalok is tel­jesíthették. Az alól az általános szabály alól, hogy a megkeresés foganatosításának költ­ségeiről a megkereső bíróság köteles gondoskodni, kivételt tett a 27.110/1923. I. M. szám alatt (1923. évi Igazságügyi Közlöny 315. lap) megjelent újabb köz­lemény, amely szerint a brit bíróságok külföldi bíróságoktól diplomáciai úton

Next

/
Thumbnails
Contents