Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-104. Törvényjavaslat a fémjelzésről

6 104. szám. Hatkarátos tárgy. 15. §. Hatkarátos tárgy elnevezéssel olyan aranyötvözetű tárgyat szabad iparszerűen készíteni, raktáron tar­tani, üzletszerűen forgalomba hozni, vagy külföldről behozni, amely tárgy anyagának finomsága minden részé* ben eléri a 250 ezredrészt, tekintet nélkül arra, hogy a tárgy forrasztással vagy a nélkül készült. Az ilyen belföldön készült tárgyat a készítő köteles a hivatalosan meg­állapított név- vagy gyár jelén felül a finomságot feltüntető 6. K. jellel is ellátni. Ennek a finomsági jelnek vagy a törvény szempontjából szintén finomsági jelnek tekintendő külföldön szokásos 250-es jelzésnek rajta kell lennie a külföldről behozott hatka­rátos tárgyon is. Az ilyen finomsági jellel el nem látott hatkarátos tárgyat még abban az esetben is a törvénynek meg nem felelő finomságú tárgyként kell kezelni, ha finomsága 250 ezredrészt elér. Hatkarátos tárgyat aranyból ké­szült tárgyként nem szabad forga­lomba hozni. A hatkarátos tárgyat fémjelzésre nem kell bemutatni, a fémjelző hivatal azonban az ellenőrző szemlék útján ellenőrizheti a hatkarátos tárgy finom­ságát ós ezekre a tárgyakra vonatkozó egyéb rendelkezések megtartását. A forrasztásnélküli hatkarátos tárgy­nál legfeljebb öt ezredrész, az olyan tárgynál pedig, amelynek részeit forrasztás köti össze, a felhasznált forrasztó beszámításával az átlagos finomságra vonatkoztatva legfeljebb tíz ezredrész finomsági hiány enged­hető meg. Egyebekben a, hatkarátos tárgyra is ennek a törvénynek rendelkezéseit kell értelemszerűleg alkalmazni. Kivitélre szánt tárgyak. 16. §. Kiviteli célra szabad a tör­vényes finomsági fokoktól eltérő és az egyéb törvényes kellékeknek meg nem felelő platina-, arany- vagy ezüst­tárgyat is készíteni. Az ilyen tár­gyat fémjelzés végett nem kell bemu­tatni. A kivitelre szánt tárgyak gyártása, ellenőrzése és kivitele tekintetében kö­vetendő eljárást a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. IV. A nemesfémtárgyak készítésével vagy árusításával foglalkozó iparosok, keres­kedők és intézmények különleges köte­lességei. Bejehntési kötelesség. 17. §. A nemesfémtárgyak készí­tésével és árusításával foglalkozó ipa­rosok, kereskedők, zálogházak, árve­rési csarnokok és egyéb intézmények kötelesek üzemük, illetve üzletük meg­kezdését, megszűnését, valamint üze­mük helyére, cégükre és foglalkozásuk körére vonatkozó minden változást tizennégy napon belül az illetékes fém­jelzőhivatalnak bejelenteni. Az üzlet vagy üzem megszűnésével egyidejűen a név- vagy gyárjel előállítására szol­gáló verőtőket a fémjelzőhivatalnak kell átadni. Az iparos vagy kereskedő halála esetében a bejelentési, valamint a je­len törvényben megszabott egyéb kötelességeket az örökösnek (örökö­söknek), illetőleg annak kell teljesí­tenie, aki az üzemet vagy üzletet át­veszi. A törvény kifüggesztésének kötelezett­sége. 18. §. A 17. §-ban említett iparosok, kereskedők és intézmények kötelesek a jelen törvénynek és annak végre­hajtása tárgyában kiadott rendelet­nek egy-egy példányát műhelyükben, ületőleg elárusító helyiségükben fel­tűnő és olyan helyen kifüggeszteni, hogy azokat el lehessen olvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents