Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-34. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1935/36. évi állami költségvetés tárgyában

34. szám. 53 Az illetékek előirányzatát ugyancsak jelentékeny mértékben — 7,000.000 P-vel — kellett leszállítani az utóbbi időszak eredményei alapján. A csökkentés az okirati illetékeknél 4,000.000 P, a vagyonátruházási illetékeknél 2,000.000 P, a közigazgatási illetékeknél és díjaknál pedig 1,000.000 P. A tárcabevételek előirányzata számos részletváltozás eredményeképpen 2,218.000 P-vel emeltetett. A bevételek emelkedése jelentékeny részben az utóbbi években az állam részéről folyósított beruházási és más kölcsönök törlesztéséből állott elő. Az állami üzemek előirányzatának ismertetésére térve át, kiemeli a bizottság, hogy — az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is figyelembe véve, a posta, távirda és távbeszélő 7,365.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 80.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok 969.000 P, a postatakarékpénztár 10.000 P és a kőszénbányászat 161.000 P felesleget mutatnak. Ezzel szemben az államvasutaknál 54,012.000 P, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 11,480.000 P, a selyemtenyésztésnél pedig 454.000 P hiány irányoztatott elő, úgyhogy végeredményben az állami üzemek hiánya 57,361.000 P. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai közül a személyi járandóságoknál 39.660 P apadás mutatkozik. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 1.894 fővel csökkent. A munkáslétszám 196 fővel szintén csökken, mert az állami vas-, acél- és gépgyáraknál jelentkező 154 főnyi többletet, ami az üzem nagyobb foglalkoztatottsága miatt vált szükségessé, nemcsak ellensúlyozza, de meghaladja a posta, távirda és távbeszélőnél jelentkező 38 főnyi és az államvasutaknál jelentkező 312 főnyi apadás. A nyugellátásoknál 991.000 P emelkedés irányoztatott elő. A szükséglet emelkedése, mint a közigazgatásnál, főként a létszám apasztásnak tulajdonítható. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 1.407 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 947, a nyugbéreseknél 729, az özvegyeknél 411, ezzel szemben az árvák száma 345 főv^el, a kegydíjasok száma 318, az életjáradékban részesülők száma pedig 17 fővel apadt. A dologi (üzemi) kiadásoknál a többlet 5,025.820 P. Ez az emelkedés a halaszthatatlan karbantartási és felújítási kiadásoknak, a forgalom és foglalkoztatás növekedésével járó nagyobb szükségletnek és a postatakarékpénztári betétállomány növekedésével kapcsolatos kiadásoknak a következménye. Az üzemeket terhelő állami adósságoknál 802.840 P többlet mutatkozik, amely az újabb kölcsönök szolgálatára szükséges Összegek előirányzása folytán érvényesül. A beruházások előirányzata az üzemek költségvetésében 1,295.000 P-vel csökken. Az előirányzat keretében általában a már foganatosított beruházások költségeinek törlesztésére, a megkezdett beruházások folytatására, illetőleg az üzemek természetéből folyó más, halaszthatatlan beruházások foganatosítására szükséges összegek irányoztattak elő. A beruházások egyébként ezúttal is a postára és az államvasutakra szorítkoznak. Kiemeli még a bizottság, hogy a költségvetés alaki beosztása tekintetében lényegileg megfelel az utóbbi évek költségvetéseinek. Említést érdemel, hogy a külkereskedelmi hivatal költségvetése a miniszterelnökségtől a kereskedelemügyi tárcához vitetett át. Egyébként a költségvetés beosztása, néhány kisebb jelentőségű változástól eltekintve, azonos az előző évivel. Az egyes tárcák indokolásához csatolt külön mellékletként ezúttal is felvétettek az állami és az állami igazgatás alatt álló alapok költségvetései.