Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

440 102. szám. 3. Űjrafelvétel. 49. §. A felmentett, illetőleg az elítélt terhére újrafelvételnek nincs helye, ha a cselekmény elkövetésétől öt év eltelt, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyánál fogva a tényleges szolgálatban levő személlyel szemben a hivatalvesztésnek fegyelmi úton alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik. Az újrafelvételi eljárásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint az alapeljárásra. VII. Felfüggesztés. 50. §. A fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás megindításakor vagy annak folyamán bármikor felfüggeszti állásától a fegyelmi felelősség alá eső személyt, 1. ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükséges, 2. ha a fegyelmi felelősség alá eső személy ellen a rendes bíróság előtt folyó bűnügyben előzetes letartóztatást vagy vizsgálati fogságot rendeltek el, tekintet nélkül arra, hogy jogerős-e a határozat vagy nem, 3. ha a fegyelmi felelősség alá eső személy ellen a rendes bíróság nyereségvágyból elkövetett vagy oly bűntett vagy vétség miatt, amely hivatalvesztéssel vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésével jár, vizsgálatot vagy főtárgyalást (tárgyalást) rendelt vagy vád alá helyező végzést vagy bűnösséget megállapító ítéletet hozott, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem, 4. ha a fegyelmi felelősség alá eső személyt az elsőfokú fegyelmi bíróság hivatalvesztésre ítélte, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem. A felfüggesztést a köz vádló indítványára vagy hivatalból akkor is el lehet rendelni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból szükségesnek mutatkozik. 51. §. Sürgős esetben indokolt határozattal ideiglenesen a felügyeleti hatóság is, mégpedig kizárólag a közvetlen felügyeleti hatóság (1891 : XVII. t.-c. 2. §.) — a kir. járásbíróságnál működő ítélőbíró tekintetében azonban a kir. törvényszék elnöke — elrendelheti a felfüggesztést, köteles azonban erről huszonnégy óra alatt értesíteni a fegyelmi bíróságot, amely a felfüggesztés kérdésében haladék nélkül határoz. 52. §. A felfüggesztett a felfüggesztés tartama alatt semmiféle hivatalos tennivalót nem végezhet, nem lehet őt áthelyezni vagy magasabb illetménnyel egybekötött hivatali állásra kinevezni, magasabb fizetési fokozatba előléptetni és jutalomban részesíteni. A fegyelmi bíróság jogerős határozatával felfüggesztett nyugdíjba beszámítható illetményeinek csak felét kapja, természetbeni lakását, illetőleg lakáspénzét, valamint a családi pótlékot azonban változatlanul megtartja. A jogerős határozat következtében a hivataltól felfüggesztett állapotban töltött időt, ha a fegyelmi eljárás jogerős elítéléssel ért véget, nem lehet beszámítani a magasabb állás elnyerésére képesítő vagy magasabb fizetési fokozatba való előléptetésre igényt adó szolgálati időbe. 53. §. A fegyelmi bíróság által elrendelt felfüggesztés rendszerint az ügy érdemi részében hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos s a felfüggesztés esetleges megszüntetése kérdésében a fegyelmi bíróság rendszerint az ügy érdemét eldöntő határozatában rendelkezik, indokolt esetben azonban a fegyelmi bíróság a felfüggesztés megszüntetése tárgyában az ügy érdemében döntés előtt is vagy az ügy érdemében döntéskor külön végzésben is határozhat. 54. §. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a terhelt, a megtagadó és a megszüntető határozat ellen a közvádló felfolyamodással élhet ; a közvádlónak a felfüggesztést megszüntető határozat ellen bejelentett felfolyamodása halasztó hatályú.