Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-74. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

390 74. szám. 74. száma. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Peyer Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 5.621/1935. f. ü. szám alatt Peyer Károly ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 43.922/22—1931. számú megkeresése szerint vitéz Csik László feljelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1931. évi október hó 1. napján az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének rendes ülésén ő rá vonatkoztatva a következő kijelentéseket tette : »Kéri, hogy dr. vitéz Csik László ellen orvosi választott bírósági eljárás indít­tassék meg.« »Megítélése szerint ugyanis ebben az esetben alkalmazható műkö­dési szabályzatnak az a rendelkezése, hogy választott bírósági eljárásnak van helye, ha az orvos teendőinek ellátására erkölcsileg, vagy orvos-etikailag alkal­matlanná válik, vagy magatartásával a szolgálat érdekeit sérti.« »Nevezett nagyon jól tudta, hogy Keisz Móric az elnökség tagja, hiszen alkalma volt hivatalosan is érintkeznie az elnökségi tag úrral. Egyébként pedig nagyon jól tudja az egész elnökség, hogy dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen a legnagyobb ellen­szenvvel viseltetik. Meggyőződése, hogy tegnapi magatartásával nemcsak esetleg Reisz Móric ellen érzett gyűlöletének, hanem az önkormányzat elleni gyűlöleté­nek is kifejezést adott, amely érzületének egyébként már többször is tanújelét adta. Ügy véli, hogy az a gyűlölet, amellyel dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen viseltetik, tulajdonképpen az indítóoka annak, hogy ő Reisz Móric elnökségi tag urat minden előzetes indok nélkül s anélkül, hogy az a támadásra rászolgált volna, megtámadta.« »Erkölcsileg megengedhetetlen és a szolgálat érdekeit is sérti, hogy valamely tisztviselő vagy orvos munkaadója azon testületének tagját, amely felettes testülete, ilyen durván bárhol is megtámadhassa. Ebben az esetben arról van szó, hogy az intézet igazgatósága bizalmi testületének egyik tagját támadta meg durván az intézet alkalmazottja.«

Next

/
Thumbnails
Contents