Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-32. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1934/35. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1934:XIV. t.-c.) az 1934/35:I. félév végén mutatkozó eltérésekről

26 32. szám. vált a gyümölcsfavédelemről is minél szélesebb körben való gondoskodás, ami úgy volt megvalósítható, hogy az érdekelt községek részére permetezőgépek szerez­tettek be és osztattak ki. Mivel a községek a gépek árát nem tudták egyszerre kifizetni, mód nyújtatott arra, hogy a megvásárolt gépek árát négy év alatt tör­leszthessék. 9. címhez. (Szőlészet és borászat.) A »Magyar Szénkéneggyár r.-t. támo­gatására adott kölcsön« rovaton kimutatott 11.355 P 78 f előirányzat nélküli kiadást a részvénytársaság ügyeinek rendezése tette szükségessé. A gyár, melynek részvényei 90%-on felül állami tulajdont képeznek, az 1930. év tavaszán kénytelen volt üzemét forgótőke hiányában leállítani. Minthogy a válla­lat ügyeinek rendezetlenül hagyásával igen jelentős értékek mentek volna veszen­dőbe, az üzem zavartalan vitelére — közgazdasági érdekből is — a vállalat részére 385.000 P forgótőke kölcsön helyeztetett kilátásba. Ebből az 1933/34. évben 368.040 P, a folyó évben pedig a fenti 11.355 P 78 f bocsáttatott a vállalat ren­delkezésére. 11. címhez. (FöldbirtoJcrendezési szolgálat.) A »Birtokvételből eredő élet­járadék megváltására« rovaton mutatkozó 7.500 P e lő irányzat nélküli kiadást az idézte elő, hogy a kincstár az 1905. évben egy birtokot azzal a köte­lezettséggel vett meg, hogy a vételár helyett az eladónak és feleségének s majdan az eladó özvegyének életjáradékot fizet. Az eladó özvegye az államkincstárral, a kincstári jogügyi igazgatóság közbejöttével oly értelmű egyességet kötött, hogy végkielégítés ellenében az államkincstárral szemben semmiféle jogcímen további követelést nem támaszt. Az államkincstárra nézve e kedvező egyesség következté­ben a fenti összeg az érdekelt részére kiútalványoztatott. 12. címhez. (Mező- és közgazdaság különböző ágai.) A 4. »Aszálykárt szenvedett kisgazdák vetőmaggal való ellátására« rovaton kimutatott 2,487.000 P előirányzat nélküli kiadás annak következtében állott elő, hogy az 1934. évi száraz időjárás az ország egyes vidékeinek gabona- és takarmány­vetésében súlyos károkat okozott. Ennekfolytán az aszálysújtotta vidékeken a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében, ama gazdák részére, akik Önere­jükből az őszi vetőmag beszerzésére nem voltak képesek, megfelelő gabonavető­maggal való ellátásuk céljából, a minisztertanács hozzájárulásával, mintegy 1.335 vágón minőségi búza és 180 vágón rozs szereztetett be és osztatott ki. E gabona­vetőmagot az aszálysújtotta gazdák egy év múlva természetben tartoznak vissza­szolgáltatni. b) Beruházások. 7. címhez. (Vízügyi szolgálat.) A 2. »Az 1931 : XV. t.-c. alapján végre­hajtandó vízi munkálatokra« rovaton jelentkező 57.308 P túlkiadást az okozta, hogy az aszálysújtotta vidékek megsegítése érdekében a Középtiszai, Berettyó, Mezőtúr—mesterszállási és Ivánfenéki ármentesítő társulatok területén a Hor­tobágy-csatorna töltéseinek felemelése céljából a szükséges munkálatok meg­indíttattak. Az aszálykár következtében ugyanis e területen sok mezőgazdasági munkás maradt kenyér nélkül s hogy ezek e közmunkák által úgy maguk, mint családtagjaik téli ellátását biztosíthassák az említett töltés felemelési munká­latokra a társulatoknak államsegélyt kellett engedélyezni. A 10. »Magánosok terhére az állam által végrehajtott vízi munkálatokra« rovaton kimutatott 15.218 P 18 f előirányzat nélküli kiadás az 1929 : III. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében nyert elszámolást és e cím elő­irányzat nélküli rendkívüli bevételeinél lerótt azonos összeggel ellensúlyozva van.

Next

/
Thumbnails
Contents